2024-10-12 15:46
Jelenleg online: 4 fő
Hétbenhét
A Halottak napja, amellett, hogy a kegyelet és az emlékezés ünnepe, a régi keltáknál is fontos szerepet töltött be. A hagyományok szerint ekkortájt vékonyodik el az a határvonal, amely az élők és a holtak világát választja el. Ilyenkor az elhunytak lelkei visszatértek a Földre, hogy rokonaikat meglátogassák. Írországban mai napig is él az a hagyomány, amely szerint a tündérek is ekkor hagyják el nyári lakhelyeiket, és kilovagolnak az emberek közé. A mai HétbenHét ezeket a misztériumokat járja körül olyan dalok segítségével, amelyek középpontjában a halál és a természetfeletti témák állnak.
Hétbenhét
Hétbenhét
Egy zenehallgató számára vannak olyan pillanatok, amelyek felérnek egy katarzissal. Nekem ez az utazás, busz ablakából felsejlő táj, a Pink Floyd és a bágyadtság együttese egy olyan élményt hozott létre, amelyet azóta csak néhány alkalommal sikerült megközelíteni. Ennek ellenére nem lettem hirtelen olyan rajongó, aki szinte azonnal begyűjti kedvenc zenekarának minden lemezét, hanem inkább az évek lassú múlására bíztam magam, amely időszak alatt az újabb és újabb korongokkal való ismerkedés a búvópatakból komótosan hömpölygő folyóvá nőtte ki magát, amelynek vége nem látható, hiszen az utóbbi években egyre több ritka anyag került a közönség elé, amelyeknek felfedezése még várat magára.
Hétbenhét
Hétbenhét
Ahogy az embertömeg hömpölygése boltról boltra halad, a hangszórókból üvölt a zene. Ma már legalább huszadszorra szólal meg Mariah Carey giccsparádéja, avagy az elcsépelt Let It Snow Frank Sinatrától. Bing Crosby hiába énekel a fehér karácsony iránti vágyáról, az emberek csak rohannak, sodródnak, kapkodnak. Még a borzalmas Last Christmas-t is elviselik, csak legyen vége már a vásárlásnak. A karácsonyi készülődés tényleg erről szól, hogy boltról boltra rohanunk, és hallgatjuk az elcsépeltnél elcsépeltebb dalokat, amelyek nem többek, mint egy szétszaggatott karácsonyi csomagolópapír foszlányai.
Hétbenhét
A hetvenes évek második felének Angliájában egy alig tizennyolc éves lány tűnt fel a sikerlistákon egy különleges, szépirodalmi ihletésű dallal. Ő volt Kate Bush és a Wuthering Heights. A szokatlan hanggal és kifejezésmóddal rendelkező énekesnő-dalszerző szinte azonnal a sikerlisták élén találta magát zongorára írt dalaival, amelyekre a kibontakozó újhullám mellett a folk, a rock, valamint a színházak, filmek és a könyvek világa hatott.
Hétbenhét
Hétbenhét
Van-e nagyobb elementáris erő a rocknál, ami felszabadít, szabadságot ad, feltölt és kiemel a tömegből? A rock jóval több, mint egy zenei stílus; a rock vér-és dalszövetség, amely összeköt, erőt ad, közösséget ad. Manapság, mikor a műanyag és a neonszín a divat, sokan csak legyintenek, hogy a rock már nem képes semmi újat adni. Azonban, ha kicsit megkaparjuk a felszínt, akkor észrevehetjük azt, hogy a keményebb riffek még mindig tarolnak, tömegeket képesek megmozgatni, illetve ezernyi különböző formában képesek értéket adni.
Hétbenhét
Ó, azok a nyolcvanas évek! Ó, az a hedonizmus! Ha visszatekintünk erre az évtizedre, akkor láthatjuk, hogy nemcsak a könnyedebb zenékről szóltak a sikerlisták, hanem a keménységről is, hiszen volt zúzás rendesen. Annak ellenére, hogy 1980-ban aggasztó hírek kaptak szárnyra, és a rockzenét temetni kezdték, néhány évvel később a főnixmadár látványos szárnyalásba kezdett úgy, ahogy eddig még sohasem. Jobbnál jobb zenekarok tűntek fel, akik teljesen átformálták a stílusról alkotott képet.
Hétbenhét
Hétbenhét
Hétbenhét
Hétbenhét
Hétbenhét
Hétbenhét
Mindannyian ismerjünk azt az érzést, amely hétfő reggel, ébredés után köszön ránk. Félig-meddig még a hétvége varázsában élve nehezen szánjuk rá magunkat arra, hogy elindítsunk egy újabb, munkával teli hetet. Ehhez nincs másra szükségünk, mint egy csésze forró kávéra vagy teára, és húsz percre, amikor kicsit sikerül kizárnunk a külvilágot néhány jó dallal.