2024-12-14 18:26
Jelenleg online: 3 fő
Kedvelj minket a Facebookon!
A müncheni és a possenhofeni rezidenciák
Könyvem, az Erzsébet királyné és a magyarok– Barátság vagy szerelem? (Helikon Kiadó – 2021. október 6.) írásakor sokat kutattam, hogy hitelesen tudjam ábrázolni a fiatal Sisi gyermekkorának helyszíneit. Aki olvasta már a könyvet, láthatja, hogy mindössze néhány bekezdés erejéig használtam fel ezen érdekességeket, azonban szinte minden, amiről a kiadványban olvasnak, részletes háttérkutatással rendelkezik. A történet 1837 szentestéjén kezdődik, amikoris Miksa bajor herceg müncheni palotájában várja harmadik gyermeke születését. Ahhoz, hogy a palotát hitelesen jeleníthessem meg, napokig tanulmányoztam a fennmaradt forrásokat, képeket, tervrajzokat és leírásokat.
Az alábbi írás a müncheni palotáról és a possenhofeni kastélyról azoknak készült, akik kíváncsiak arra, hogyan nézett ki a két helyszín, akár ezzel is kiegészítve a könyvemben olvasottakat.
Az impozáns müncheni palota, a Herzog-Max-Palais
A három szárnyas és három szintes müncheni palota, a Herzog-Max-Palais („Miksa herceg palota”) Witteslbach Miksa bajor herceg (Erzsébet édesapja) megrendelésére lett felépítve és kialakítva 1828-1831 között a Ludwigstraße 13-ban. A herceg a híres klasszicista építészt, Leo von Klenze-t bízta meg az épületegyüttes tervezésével. Impozáns és modern kialakításával ez volt akkoriban az egyik legelőkelőbb palota a bajor fővárosban, így tökéletesen megfelelt a Wittelsbach hercegi rangnak. (A fenti képek a következő oldalon lettek közzétéve: Forum für Baukultur - Archive)
A képeken látható az épület tervrajza. A termek pontos beosztását nem ismerjük, azt azonban tudjuk, hogy Miksa herceg földszinti és Ludovika hercegné emeleti lakosztálya a palota fő szárnyában helyezkedett el, és egy „titkos” belső lépcsőház kötötte össze egymással azokat.
Képek a müncheni Herzog-Max-Palais-ról. Két szélső kép Forum für Baukultur - Archive. A palota tervrajza: Wikipedia.
Miksa a saját lakosztályának egyik stukkókkal és freskókkal díszített termében fogadta a barátait, az úgynevezett „kerekasztal lovagjait”. Különböző társadalmi osztályból került ki az ő tizennégy lovagja, akikkel egy nagy, kerek asztal körül gyűlt össze ebben a szalonban. Az elvárás a vendégei felé mindössze annyi volt, hogy étkezésnél csak rímekben beszéljenek, valahogy így: „Későn hozott meg a riksa” – kezdi az egyik, mire a ház ura, („Artúr király”) így válaszol: „Nem felejti ezt a Miksa.” A (párbeszéd mondatai: Beate Hammond - Mária Terézia, Erzsébet, Zita. Nagy császárnék fiatal lány korukban.)
A palota minden főrangú lakójának volt saját fürdőszobája és vízöblítéses toalettje. Ludovika hercegné fürdőszobájának díszes, boltíves része alatt két, henger alakú kályha állt, amelyek között-előtt helyezkedett el a hercegné rézkádja.
A képen: Ludovika hercegné fürdőszobája (Forum für Baukultur - Archive). Ludovika három idősebb gyermekével: Lajossal, Ilonával és Erzsébettel (bölcsőben)
A palotában a herceg számos termet freskóval és stukkóval díszíttetett. A bálterem rendkívül impozáns volt: több, mint kétszáz négyzetméteres, két emelet magas, és a második szinten tizenhat mitológiai portré díszítette. Miksát különösen a görög és a római mitológia vonzotta. Az ő szenvedélyében keresendő lánya, Erzsébet görög mitológia iránti vonzódása is. Miksa herceg báljaira polgári származású vendégek is meghívót kaptak. A herceg sokszor hangoztatta, hogy őt egyáltalán nem érdekli a rang. Persze, azt semmiképp nem tudta volna elképzelni, hogy megfosszák őt a kiváltságaival együtt járó előjogoktól, és attól a szabadságtól, amelyet a vagyona biztosított a számára.
Képeken (Forum für Baukultur - Archive): 1. A bálterem (Kaulbach terem); 2. (fent): Fehér szalon; 3. (lent): Fogadóterem
Miksa herceg magánszínháza a müncheni palotában
Miksa színháza nem volt nagy és magas, azonban a mennyezetének a kialakítása baldachinhoz hasonlított, és azt, illetve a falakat kék-fehér, hosszanti irányban csíkos falfestés borította. Itt adta elő a herceg a saját maga által írt darabjait a nem éppen rangjához illő barátaival. A darabokban ő maga játszotta a főszerepet. Azt nem tudjuk pontosan, hol volt található a palotán belül ez a színházterem. Miksa unokája az 1868 áprilisában született Mária Valéria főhercegnő örökölte nagyapja ezen szenvedélyét, és ő is szívesen írogatott és adott elő saját maga által írt színdarabokat.
Miksa herceg magáncirkusza a müncheni palotában
A hercegnek magáncirkusza volt a müncheni palotában – innen ered Erzsébet cirkusz iránti vonzódása.
A herceg a saját cirkuszát az egyik belső udvarban állíttatta fel. Egy kör alakú, sátorral fedett építmény volt ez, ahol gyakran fellépett lóháton saját maga és a különböző rangú vendégei szórakoztatására. A vendégek a cirkuszi ring körüli fapáholyokban és padokon foglaltak helyet. Az előadás előtt vagy után pedig lehetőség nyílt a híres bajor sör fogyasztására a sátor mellett kialakított kávéházban.
A herceg a gyermekeinek is tanított cirkuszi mutatványokat. Erzsébet cirkusz iránti szeretete is innen eredeztethető. Később, 1854 áprilisában Erzsébet és Ferenc József házasságkötése alkalmából népünnepélyt rendeztek a bécsi Práterben: az emberek szórakoztatására a Renz-cirkuszt kérték fel. Mindenkinek feltűnt, hogy az egyébként félénk császárné mennyire jól szórakozik az előadáson. Ez volt az egyetlen ünnepség a végeláthatatlan reprezentációs kötelezettségek közepette, amelyet élvezett. Szeretett volna megismerkedni a cirkuszigazgatóval, azonban, mivel nem számítottak udvari körökben szalonképesnek, erre csak az 1867-es koronázás után, a gödöllői kastélyban kerülhetett sor. Erzsébet, mint édesapja, cirkuszi mutatványokat akart megtanulni lóháton, illetve lóval végzendőket – például a tüzes karikán átugratni a lovat. Felkérték a Renz-cirkusz műlovarnőit, Emilie Loiset és Elise Petzold (utóbbi a cirkusz tulajdonosának lánya), akik rendszeres vendégei lettek Gödöllőn, ahol Erzsébet kérésére egy manézst, vagyis cirkuszi porondot is építettek. Itt gyakorolhatott, és léphetett fel – akárcsak annak idején az édesapja – a vendégei szórakoztatására. Gyakran ült a közönség soraiban Ferenc József is.
„Mutatványai alatt általában Festetics Mária zongorázott vagy cigányzenészek játszottak. ’Fellépéseinek’ híre, illetve az azzal kapcsolatos pletykák a bécsi udvarba is eljutottak. A császárné ’nyolc és kilenc óra között kivilágíttatta a lovardát, ahol lóháton jelent meg, majd arra kényszerítette Hohenlohét [Constantin Hohenlohe herceget, a császár főudvarmesterét], hogy zongorázzon. Hohenlohe először próbálta kimenteni magát, mondván, hogy nem tud cirkuszi zenét játszani, de a császárné azt mondta, hogy talán akkor játsszon Schumannt vagy Schubertet, és ezt ő meg is tette.’” (Részlet: Káli-Rozmis Barbara - Erzsébet királyné és a magyarok.)
Képen: Miksa herceg cirkusza a müncheni palota belső udvarán (lovon: Miksa herceg)
A müncheni palota sorsa Miksa herceg halála után
A Miksa herceg leszármazottai a Monarchia bukása óta anyagi nehézségekkel küzködtek, és végül nyomás hatására kénytelenek voltak eladni a palotát. Az épületegyüttest 1937-1938-ban a városrendezés részeként – az utca szélesítése céljából – lebontották. (Erről itt olvashatnak az érdeklődők részletesen - németül: München - Ludwigstraße) Később újjáépítették az "eredeti" tervek alapján, azonban az elkészült épület gyenge mása lett a nagyszerű építész, Klenze egyik fő művének, a Herzog-Max-Palaisnak. Az újraépített palota 1950-re készült el, azóta bank működik benne (Reichsbank; Deutsche Bundesbank). Egy, az épület külső falán elhelyezett (véleményem szerint nem éppen a legjobban sikerült) tábla állít emléket a bajor hercegnőnek; emellett az egyik impozáns teremben a fiatal Erzsébet mellszobra látható.
Érdekesség, hogy előkerültek az eredeti palotában lévő stukkó és padlólapok, amelyeket a bontás előtt megmentettek. Egy közeli épületben helyezték el akkor őket, de származásuk feledésbe merült. Egyszer aztán fény derült rá, hogy valójában Miksa egykori (eredeti) palotájából származnak. Sajnos, tekintve a palota méreteit, még ha ezeket is számításba vesszük, igen kevés maradt fenn a belső burkolatokból. Bár ki tudja, elképzelhető, hogy mentettek ki, illetve tettek el maguknak magánemberek ezt-azt maguknak a palota a bontási munkálatok előtt. (Mint ahogyan ez hazánkban is történt és történni szokott – gyakran romos, de nem bontásra ítélt épületeknél is…) Még bármi előkerülhet.
Képen (Forum für Baukultur - Archive): A Mayer Hall és annak mennyezete
A hercegi család kedves nyári rezidenciája, a possenhofeni kastély
Habár a müncheni palota nagy és impozáns volt, a herceg és a családja jobban szerette a vidéki, kastélyt, amely a Starnbergi-tó partján helyezkedett el. A possenhofeni birtok Pöcking község része a Starnberg járásban, Felső-Bajorország területén.
A possenhofeni kastély az 1930-as években (Wikipedia)
A 16. század elején épült várkastélyt Miksa herceg 1834-ben vásárolta meg a szomszédos garatshausenivel együtt. Számos átalakítást végzett az épületen, reprezentatívabbá téve azt: változtatott a homlokzaton, zsalukkal látta el az ablakokat, és elegáns, belső lépcsőházat építtetett ki (ma ez a lépcsőház az egyetlen, amely a kastély akkori belső állapotából fent maradt). Az elöregedett, plafonig magasodó cserépkályhák helyett pedig későklasszicista stílusú fehér cserépkályhákat létesíttetett. A kastély földszintjén meghagyta a termek hangulatos, boltíves mennyezetét, valamint a tóra néző szobák famennyezetét. A lovak és a nagyszámú cselédség számára a várkastélyhoz tartozó gazdasági épületeket emeltetett. Egy új kápolnát is építtetett a főépület mellé, valamint fürdőházat, hajóházat, és egy, a Starnbergi-tóra néző nagy teraszt is kiépítettek.
Joseph K. Stieler: Erzsébet bajor hercegnő testvérei a possenhofeni kastély teraszán 1854 körül (Kép) és Erzsébet bajor hercegnő lóháton a possenhofeni kastély előtt 1853 őszén (bécsi Dorotheum Auckiósház)
Nemcsak Miskának, hanem a feleségének és a gyermekeinek is kedvenc tartózkodási helye lett ez a ház, amelyet a családban leginkább csak „Possiként” emlegettek. Ezt a vidéki kastélyt a királyi rokonok – a reprezentatív müncheni palotával szemben – nem tartották megfelelőnek egy hercegi család számára, azonban ezzel sem Ludovika, sem Miksa nem törődött.
A várkastély sorsa Miksa herceg halála után
Az általa többször átépített kastélyt a szülők halála után (Miksa 1888-ban, Ludovika 1892-ben halt meg) Erzsébet kedvenc fivére, Károly Tivadar bajor herceg örökölte és használta, majd az ő idősebb fiára szállt. (Az elsőszülött, Sisi idősebb bátyja, Lajos herceg lett volna az örökös, azonban ő rangon aluli házasságot kötött egy színésznővel, és ezért le kellett mondania az elsőszülött jogáról a másodszülött, Károly Tivadar javára.)
A rezidenciát a hercegi család az első világháború után már alig használta, és végül 1940-ben el is adta. A korábbi (az első világháború utáni) évtizedek alatt különböző funkciókat töltött be: volt például gyermeknyaralóhely – Károly Tivadar gyermektelen fia ajánlotta fel erre a célra –, majd kórház is.
1980-ra az épületegyüttes rendkívül rossz, helyenként életveszélyes állapotba került. A lebontástól néhány befektető mentette meg, akik, a műemlékvédelmi hivatal bevonásával teljesen rendbehozták és felújították, majd társasházzá nyilváníttatták. Ma is magánlakásokra van osztva. Eredeti belső kialakításából csak a lépcsőház maradt meg.
A possenhofeni kastély: Gyerekszoba (balra) és a kastély egyik szalonja (jobbra). Képek: Kaiserin Elisabeth Museum tulajdonában álló fényképek vágott változatai - az eredeti közzétéve: Merkur.de - So war das Leben im Schloss Possenhofen
Tudomásom szerint Ernst Marischka a Sissi című trilógia possenhofeni jeleneteihez forgatási helyszínéül először ezt választotta, azonban a kastély rossz állapota miatt erre nem kapott engedélyt. Nem beszélve arról, hogy kissé lehangoló látványt nyújtott volna egy ilyen rossz állapotú kastély a filmvásznon, bár valószínűleg ezt úgy oldották volna meg, hogy egy-egy termet felújítanak és berendeznek, és talán külső helyszínként más kastélyt használtak volna. Erre viszont nem került sor. Így esett Ernst Marischka választása a Fuschlee melletti Fuschl kastélyra, amely akkor magántulajdonban állt. Ma a Schloss Fuschl Hotel működik benne.
A Sissi-trilógia possenhofeni jeleneteinek forgatási helyszíne: Fuschl-kastély (kép). Sissi trilógia képei - a film képkockái
A possenhofeni kastélyban most magánlakások vannak, nem látogatható. Sokan bosszankodnak a kerítés külső oldalán állva, hogy nem juthatnak be, de azt azonban kevesen tudják, hogy 1980-ra az épületegyüttes teljesen a pusztulás szélére sodródott, és már a lebontását fontolgatták. Mint említettem, a befektetők mentették meg ettől. Ezért még örüljünk annak, hogy ha be nem is juthatunk, legalább kívülről megcsodálhatjuk Erzsébet királyné, a kis Sisi gyermekkorának legboldogabb helyszínét.
2021. november 18-án Czédly Mónika divattervező és Káli-Rozmis Barbara előadást tartott a bécsi Wiener Christmas Salonban az Osztrák – Magyar Ünnepi Hagyományokat Őrző Kulturális Egyesület rendezvényén. Az programot Gosztola Anita, a Wiener Christmas Salon tulajdonosnője nyitotta meg. Erzsébet királynét Fróna Katalin személyesítette meg az esten. Káli-Rozmis Barbara bemutatta az új könyvet (Erzsébet királyné és a magyarok - Barátság vagy szerelem?), Czédly Mónika, a királyné ruhái hiteles másolatának készítője pedig eddig nem ismert érdekességeket osztott meg a királyné ruhatárával kapcsolatban.
Felhasznált források továbbá:
Brigitte Hamann-Elisabeth Hassmann (szerk.): Elizabeth - Stages in Life. Verlag Christian Brandstätter / Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsgesellschaft.m. b. H. Bécs – München. 1998. A könyvben található két tanulmányt, Barbara Kuhn (müncheni palota) és Gerhard Schober (Possenhofen) írtakat is felhasználtam a müncheni palota és a possenhofeni kastély belső kialakításának leírásához.
Az írásaim jogvédelem alatt állnak. Azoknak nem megfelelő teljes vagy részleges, tartalmi vagy szó szerinti, engedélyem nélküli idézése plágiumnak minősül, és jogi eljárást vonhat maga után.