Horst Rehmann

Négy gyertya Advent idején

Az első gyertya csendben ég,

a nyugalomért és a békéért,

a szívélyesség és az akarat,

kényelmében élve.

A második gyertya reményben ég,

az erőért és a hitért,

az okosságért és a tiszteletért,

a béke fehér galambjaiért.

A harmadik gyertya a becsületért ég,

a tisztességért és a jóságért,

az igazságosságért és az értelemért,

és a saját kedvünkért.

A negyedik gyertya a szeretetért ég,

ennek a világnak legfontosabb dolgáért,

nem maradna nekünk semmi,

ha nem ez lenne az első helyen.

(A verset fordította a cikk írója: Á.Zs.)

Megkérdeztük a TUMAG Munkatársait: Mire gondolsz most a karácsonyra készülődve?

Bátor Katalin: „Gyermekkorunk karácsonyaira mindig szívesen emlékszünk vissza. Talán az idő szépíti meg, vagy tényleg olyan szép volt? Akkor még jobban hittünk a csodákban, s minden évben újból várjuk vissza, talán ezért."                               

Hány nap van karácsonyig?

Sok gyerek teszi fel a kérdést, vajon mennyit kell még aludni a várva várt napig. Egyik legnehezebb dolog az idő múlását megtanítani gyerekeinknek, s megértetni velük, hogy várni kell.

A legenda szerint az első adventi naptár pont egy ilyen türelmetlen gyermek kérdésének kielégítésére jött létre a XIX században. Egy német édesanya kartonpapírra felírta a 24 számot, s mindegyik mellé cukorkát akasztott, naponta egyet levettek a kisfiának. Így tudta Gerhard, hogy hányat kell még aludnia karácsonyig. 

Többféleképpen lehet találkozni ezzel a történettel. Van, ahol azt írják, hogy az anyuka képet akasztott a számok mellé, van amikor két kartonból kinyitható ablakok mögé rejtett el valamit, de van, hogy mindennap egy-egy gyertyát készített papírból, amelyet felakasztott a szám mellé, és mesélt a gyerekének a várakozásról. Az adventi naptár legendája szerint ez a kisfiú Gerhard Lang volt, aki később megalkotta az első nyomtatott adventi naptárt.

Ezt a naptárt megelőzte az, hogy adventi időszakban bibliai tárgyú képeket akasztottak a falra minden nap, amiről történeteket meséltek. Így készülődtek az ünnepre (ezt az 1851-es évről jegyezték fel).

Ugyanezt a célt szolgálták 1839-ben Johann H. Wichern, német evangélikus lelkész gyertyái, amelyeket nemcsak a négy adventi vasárnap gyújtott meg, hanem közéjük tett a hétköznapokra kicsi piros gyertyákat. Így a lelkész gyerekeinek mindennap meggyújtott egyet. A gyertyagyújtáskor az eljövendő ünnepre készültek fel bibliai olvasmányokkal, gyerekeknek való történetekkel. /A lenti két, rövid videó német nyelvű, de érdemes megnézni, belenézni :) /

Gerhard Lang 1903-ban Dél-Németországban létre akart hozni egy karácsony előtti "Ausschneidekalenders"-t, ami egy képeket kivágós lap volt gyerekeknek, s utána a megfelelő számhoz kellett ragasztani az odaillő képet. Ekkor jött az ötlet az első nyomtatott adventi naptár megalkotásáról, ami két színes kartonlapból állt, 24 szám mögött versikék és képek voltak elrejtve. A legenda szerint édesanyja szokását valósította meg.

Ez kereskedelmileg annyira jól sikerült, hogy a következő évtizedekben tovább fejlesztette, megjelent az adventi ház alakú naptár, a kétszárnyas ablakok és számtalan csodás megoldás. A második világháború idején elmaradt a naptár készítése kartonpapír hiányában. Utána ismét visszatért.

Ma nagyon sokféle naptárt lehet kapni, s nagyon sokat készítenek óvodákban, iskolákban vagy otthon.

Megjegyzés: Eltérő időpontokkal és elbeszélésekkel lehet találkozni az adventi naptár keletkezésével kapcsolatban. Kutatásaim alapján ez csak szájról szájra terjedt, mert a kezdeteket nem tartották fontosnak. Magyarul nem sok anyagot találtam, ezért kutakodtam német írásokban is. A LEGENDA szóról nem olvastam, ezt én tettem hozzá a mára már hazánkban is hagyománnyá vált szokáshoz.