2024-10-12 15:30
Jelenleg online: 3 fő
Kedvelj minket a Facebookon!
Habár vitathatatlanul a családom számomra a legfontosabb, mégis előfordul velem, hogy úgy olvasok végig egy Bógyó és Babócát a lányomnak, hogy halvány gőzöm sincs, miről szólt a mese, mert a feladataim jártak a fejemben. Vagy mielőtt aludni mennék, ránézek a leveleimre, hogy jött-e a válasz arra, amire várok. Mindemellett persze igazságtalannak érzem, ha a férjem vacsora közben ránéz az sms-ére, hogy holnap hányra kell mennie dolgozni, mikor fél órája ért haza.
Kivel ne fordult volna elő, hogy munkahelyén vagy munkaidején túl megnézte, megválaszolta volna a leveleit, vagy bent maradt túlórázni csak mert be akart, be kellett fejezni, egy feladatot, vagy leadni, amit elvártak tőle. Esetleg megtörtént, hogy családtagokkal történő beszélgetések alatt azon kaptad magad, hogy a munkahelyi feladataidon morfondírozol?
A munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtése teljesen egyénfüggő, de elengedhetetlen. Egyénfüggő, mert a különböző munkahelyi pozíciók, a különböző elvárások, mást-mást követelnek meg egy munkavállalótól, egy vezetőtől, vagy akár egy egyéni vállalkozótól. Ezzel együtt egy másik kérdéskör is gyakran felvetődik, ami a nőket érinti leginkább, hogy kell-e választani karrier és család között? Nagy nyomás nehezedik ránk, akármilyen célt is tűzünk ki magunk elé.Anyagi biztonság fenntartása, felelős döntések, üzleti tervek, számonkérések, teljesítések, megfelelések, határidők, és ott van mindemellett, hogy jó szülők is szeretnénk lenni, vagy akár tartalmas életet szeretnénk élni.
Előfordul, hogy esténként vagy a családi kiránduláson folyamatosan cseng a mobilunk, igyekszünk megosztani figyelmünket, az email-ek olvasása, és párunk hozzánk intézett mondanivalója között. Egy idő után azt vesszük észre, hogy szabadidőnk jelentős részét is a kollégákkal töltjük, elhanyagolva ezzel barátainkat, kapcsolatunkat. De olyan munkavállalóval is találkozni, akinél a hangsúlyok máshol vannak, és munkaidejük döntő többségében a magánéletüket élik.
Hol és hogyan tudnánk meghúzni a határt? Hogyan maradjon időnk és energiánk kielégíteni az intellektust, a fizikai aktivitást, az érzelmi igényünket?
A válasz mindenkinél más. Az egyénnek kell a saját lehetőségeit alapul véve meghatározni az életcélját és meghúzni a határokat. A munka - magánélet egészséges és hatékony egyensúlyának felállításához nélkülözhetetlen saját értékeink és céljaink megfogalmazása, tisztán látása. Nehéz tudatosan és következetesen cselekedni, de egy élhető arány felállítása elengedhetetlen.Tisztáznunk kell, mik azok a vezérelvek, amelyek alapján szeretnénk élni és élhetővé tenni a mindennapjainkat. Véleményem szerint kulcsfontosságú meghatározni, hogy hova tartunk, a céljaink eléréséhez milyen utat választunk. Ahhoz, hogy ne térjünk le az utunkról, meg kell fogalmaznunk, hogy kik azok a személyek akik ebben inspirálnak, segítségünkre lesznek, ahogy azt is meg kell fogalmaznunk, hogy melyek azok a pozíciók, amelyeket a munkahelyünkön az évek során be szeretnénk tölteni. Ha nem jól jelöltük ki az utunkat, vagy túlzásba vittük az egyik oldalt, akkor könnyen sérül a másik oldal.
Ezen egyensúly megteremtése piszok nehéz feladat és ne várjuk, hogy egyik napról a másikra sikerül. Először a belső egyensúlyunkat kell megtalálni, és apró kis lépésekkel tudunk változtatni a mindennapjainkon, hogy valóban tartós változás legyen.Szoktatok előre tervezni? Végiggondoltátok már, hogy milyen egy ideális napotok? Nyilván lehetetlen mindent besűríteni egy napba, de hatékonyságunk és az egyensúly érdekében fel kell állítanunk prioritásokat, amelyek mentén szeretnénk élni.
Aki nem tervezi meg a saját életét, annak valaki más fogja megtervezni helyette, és lehet, hogy nem fog tetszeni az a beosztás, vallja Nigel Marsh, akivel egyet tudok érteni ebben. A korunk is befolyásoló tényező lehet még, hiszen mást jelent sok esetben egy huszonévesnek az otthon, mint egy középkorúnak. Más-más szerepeknek is meg kell felelnünk a korosztályunktól és az életvitelünktől függően. Másra koncentrálunk a karrierünk tekintetében a húszas, a harmincas, a negyvenes és az ötvenes éveinkben.
Érdemes végiggondolni saját értékeinket, szerepeinket és ennek megfelelően átvenni az irányítást az életünk felett.Néhány „kézzel fogható” ötlet, amely segíthet az egyensúly megteremtésében. Ha van kedved, válassz, ki egyet-kettőt amelyek úgy érzed, hogy számodra a leginkább kivitelezhetőbbek, és mindig csak kis változással kezd.
Ne legyél mártír, sokszor hisszük, hogy csak mi dolgozunk és ennek hangot is adunk, ha így van, ha nem. Próbáljunk bízni a főnökünk ítéletében, ezzel együtt a kollégáinkban, és engedni olykor a maximalizmusból.
Az email-eket elsősorban munkaidőben olvassunk, vagy húzzunk meg egy határt az esti órákban. Általában másnapig nem áll meg a világ.
Bizonyos családi, magánéleti események is legyenek hasonlóan fontosak, vagy még fontosabbak, mint a munka.
Tudatosan tervezzük meg napirendünket, vagy akár egy hétre előre is tervezhetünk.
Ha munkaidő végén, vagy az általunk munkára szánt idő véget ér, és tele van még a fejünk teendőkkel és ötletekkel, írjuk le, és meg fognak várni holnapig.
Mielőtt belépsz az otthonodba, állj meg vagy várj a kocsiban 1-2 percet, végy néhány nagy levegőt és fújd ki. Hagyd kint a munkát. Sokunknak az segít, hogy hazatelefonálnak, és a párjukkal megbeszélik, mi lesz a vacsora, vagy kell-e valamit még vásárolni. Segítsük magunkat kibillenteni a munkahelyi légkörből.
Mindig arra koncentráljunk, amit csinálunk. Ha dolgozunk, ne frusztráljon, hogy nem fociztunk a gyerekkel, viszont ha gyerekkel focizunk, zárjuk ki az excel táblákat.
Aki teheti, havi rendszerességgel találkozzon a barátaival, vagy akár a kollégákkal munkaidőn kívül is.
A legfontosabb, bármit is csinálunk éppen, az minőségi idő legyen! Ha dolgozunk, legyünk ott szívvel-lélekkel elkötelezetten! Ha magánéleti időt töltünk, éljük meg annak minden örömét!
Ne feledjétek ez egy hosszú és rögös út lesz, sok apró lépéssel, nekem is sokszor kihívásokkal teli, mert változtatni nehéz dolgokon, de megéri.
Képek forrása: Pixabay, StockSnap.io