2024-12-14 16:51
Jelenleg online: 3 fő
Kedvelj minket a Facebookon!
Sisi színválasztásai
A színeknek hangulatokat kifejező szerepe van, ezért választunk gyakran a különböző életkorunkhoz és élethelyzetünkhöz – tudattalanul is – megfelelő színeket. A következő írásban Sisi színválasztásairól lesz szó.
Erzsébet leánybúcsús ruhája 1. © Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H./Lois Lammerhuber 2. © Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H. / Sascha Rieger. A ruhát kiállítva megtekinthetjük a Sisi Múzeumban, Bécsben.
Erzsébet “megtestesítője volt annak a divatkövető magatartásnak, amely a legújabb formákat nem szolgaian, hanem saját karakteres ízlésén átszűrve, egyéniségének alárendelve használja fel” (112). „A színválasztás a 19. században bizonyos mértékig az életkor által meghatározott volt, a fehér, világoskék, rózsaszín, halványzöld és halványsárga a fiatal leányok, az élénkebb, feltűnő színek, az arany és ezüst viselete az asszonyok privilégiuma volt. Negyven felett a tompább színek, barna, lila, szürke voltak illendőek, öregasszonyként pedig a fekete.” (114) Az idézetek a Rubicon Kiadó Erzsébet, a magyarok királynéja című könyvéből származnak, F. Dózsa Katalin A világ legszebb asszonya című írásából.
Sisi kedvelte a feketét
Erzsébet fiatal leánykorától kezdve kedvelte a fekete öltözetet. 1853. augusztus 16-án a császár először (illetve másodszor, mert gyermekkorukban már találkoztak) feketében pillantotta meg az ő imádott Sisijét, igaz, ez a véletlennek volt köszönhető, és nem tudatos választás eredménye volt. Erzsébet, ahogyan édesanyja és nővére is, fekete gyászruhát (úti ruhát) viselt a találkozáskor egy nagynéni halála miatt. A fekete ruha nagyon jól állt Sisin, Nenén viszont egyáltalán nem. Sokak szerint ennek is szerepe lehetett a császár választásában és a gyors leánykérésben. (Ajánlott írás: A fiatalabb unokahúg, akinek jobban állt a fekete)
1. A. Fleischmann festette Carl Piloty és Franz Adam festménye után (3.képen); 2. Erzsébet lóháton; 3.Carl Piloty és Franz képén Erzsébet a Possenhofeni Kastély előtt (1853 körül) 4. Benczúr Gyula: Erzsébet királyné (1899) - A kép Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona.
Ki állította össze Sisi ruhatárát?
Erzsébet a kelengyéjét édesanyja segítségével állította össze az esküvője előtt, majd a házasságkötés után eleinte anyósa gondoskodott a ruhatáráról. Zsófia köztudottan utálta a magyarokat és mindent, ami magyar, ironikus módon mégis ő készíttette Sisinek az első magyar ruhát. Ezt viselte a császárné a magyar küldöttség fogadásakor közvetlenül az esküvője utáni napokban. Az öltözet rózsaszínű volt, fekete bársonypruszlik és csipke volt rajta; a fogadás után nem sokkal következett a császárné első nagy udvari bálja, amelyen fehér ruhát viselt, vékony derekát briliánsöv, haját pedig diadém és fehér rózsakoszorú díszítette (Hamann, 71).
Képek: 1-2. Erzsébet királyné első magyar ruhájában (2.ismeretlen művész); 3. Ismeretlen festő műve 5. Friedrich Dürck: Erzsébet (1854)
Később Erzsébet maga választotta ki a ruháit, illetve terveztette azokat. Nemcsak a bécsi udvari cégeknek és „a legelegánsabb párizsi szabónak, Charles Frederic Worthnak” volt állandó vevője, hanem magyar divatcégek is szállítottak neki (F. Dózsa, 113-114).
A fekete-fehér színkombináció
Sisi főleg az 1860-as évektől kezdve kedvelte nagyon a fekete-fehér színkombinációt, amit több róla készült festményen és fényképen is megfigyelhetünk. Ez a színösszeállítás a koronázási ruhájánál is feltűnő: „az ezüstfonallal, virágmintákkal gazdagon hímzett fehér selyemszoknyát, áttetsző fátylat és kötényt, valamint a fehér csipkeujjas, dús gyöngyfűzéssel díszített fekete bársonyderekat” a párizsi szabó, Worth készítette el neki (Dózsa). F.Dózsa Katalin megjegyzi, hogy ez a színösszeállítás „inkább a magyar gyászra jellemző, a koronázáshoz egy vörös, esetleg zöld vagy kék bársony jobban illett volna, mint ahogy az udvarhölgyek is színes díszruhákban pompáztak mellette” (114). Elengedhetetlen hozzátenni, hogy királynénk a fekete-fehér koronázási ruhájában lenyűgöző volt, szépsége és személyisége felülmúlt mindent és mindenkit, ahol csak megjelent.
Fontos megjegyeznünk, hogy az alábbi fotó nem a koronázási szertartáson viselt ruhát ábrázolja, hanem az egy évvel korábbi, (1866-os) hivatalos koronázási fotósorozat eredménye (Emil Rabending fényképész stúdiójában készült). A szertartáson viselt koronázási ruha sokkal díszesebb volt, és több ezer apró gyémánt ragyogott rajta. A ruha hiteles másolatát, amelyen a gyémántokat Swarovski kristályok helyettesítik, Czédly Mónika készítette el sokéves kitartó kutatómunka után, és mutatta be tavaly a Gödöllői Királyi Kastély koronázási hétvégéjén a koronázás 150 éves évfordulója alkalmából (később a ruha látható volt a Gödöllői Királyi Kastély időszaki kiállításán).
Erzsébet a koronázás alkalmából készült fotókon viselt ruhája (a képek a koronázást megelőző évben, 1866-ban készültek): 1. Emil Rabending fényképe: Erzsébet királyné - módosított; 2. A ruha másolata a bécsi Sisi Múzeumban © Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H. / Sascha Rieger
Sisnek a fehér volt az egyik kedvenc színe?
Az ibolyaszínen kívül valószínűleg a fehér lehetett Erzsébet egyik kedvence, ugyanis ezt a színt nemcsak feketével, hanem ezüsttel vagy arannyal, időnként pedig zölddel is kombinálta – például a leánybúcsús ruhája is zöld-fehér színű volt, bár ezt valószínűleg édesanyjával együtt választotta ki.
A legtöbb Sisivel foglalkozó könyvben láthatjuk Franz Xaver Winterhaltar 1864-ben készített festményét, amelyen Sisi „egy fehér, arannyal hímzett fehér tüllrátétes kivágott báli” ruhát visel (F. Dózsa 114). Ez az egyik leghíresebb festmény Erzsébetről.
Franz Xaver Winterhalter: Erzsébet, 1865 - Sisi Múzeum © Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H. ; Erzsébet császárné Winterhalter festményén 1865 © Photobusiness/Artothek
A fekete mint a gyász és elhatárolódás iránti vágy kifejezője
A fekete ruha nemcsak fiatalabb korában, hanem egész életében nagyon jól állt Sisinek, egyrészt azért is, mert magas, karcsú testét és vékony derekát hangsúlyozta ki. Erzsébet szerette az egyszerűséget és letisztultat. A drága ékszerek és egyéb kiegészítők viselését hétköznapokon elutasította, és nem is érezte túlságosan jól magát “felcicomázva” - erről a verseiben is olvashatunk. (A témáról bővebben egy másik cikk fog szólni.) Egyetlen fia, Rudolf halála után néhány alkalomtól eltekintve szinte csak feketében járt, azonban a kiegészítők egy része fehér maradt: fehér napernyő és fehér vagy fekete csipkelegyező volt állandó kísérője.
Udvari gyász: Erzsébet gyász idején viselt napernyője, gyászékszerek. Sisi Múzeum, Bécs © Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H. / Louis Lammerhuber
A legtöbb Sisi-rajongó tudja, hogy Erzsébet fia tragikus halála után olyan mély gyászba borult, hogy csak fekete ruhát volt hajlandó viselni. Néhányan azt is tudni vélik, hogy csupán legkisebb lányának, Mária Valériának esküvője alkalmából tett kivételt. Való igaz, hogy a monarchia országaiban Erzsébet sudár alakját fekete ruhába öltöztette, és nélkülözhetetlen legyezője és fehér napernyője mögé bújt valahányszor találkozott emberekkel vagy azt vette észre, hogy le akarják fényképezni. A fekete ruha viselésével vállalt mély gyász kifejezése arra is jó volt, hogy békén hagyják. Arcának elrejtése pedig azt a célt szolgálta, hogy az évek múlásával idősödő arcvonásait eltakarja az emberek elől megőrizve legendás szépségét az örökkévalóságnak.
Fontos megjegyeznünk, hogy a monarchián kívüli országokban, ahol kevesen ismerték fel, Sisi idősebb éveiben is előszeretettel hordott világos színű ruhákat! Jó példa erre korfui (Korfun villát is építtetett magának) ruhatárának két különleges darabja. Az úgynevezett “kék ruha” 2012-ben bukkant fel egy nem túl látványos fadobozban egy müncheni aukción. A másik, ugyancsak világos színű ruha szintén Erzsébet korfui, idősebbkori ruhatárához tartozik. (A ruhák a bécsi Sisi Múzeumban láthatóak.)
ENGLISH: ELISABETH’S GARDROBE: Sisi’s Favourite Colours
A legfrissebb, Erzsébet királyné életével kapcsolatos írásokról itt értesülhetsz: Facebook – ERZSÉBET KIRÁLYNÉ
Felhasznált szakirodalom: F. Dózsa Katalin: A világ legszebb asszonya. Erzsébet, a magyarok királynéja. Rubicon, Budapest, 2001 Katrin Unterreiner: Sisi - Myth and Truth Brigitte Hamann: Erzsébet királyné. Európa Könyvkiadó, 2012 Gróf Corti Egon: Erzsébet. Révai Kadás, Budapest, 1935