2024-12-14 16:59
Jelenleg online: 5 fő
Kedvelj minket a Facebookon!
A szeretet és a békesség nemcsak ünnepi, karácsonyi "cselekedet". Mindannyian rendelkezünk mások felé való jóakarattal, s használjuk is ezt a tulajdonságunkat megfűszerezve szeretetünkkel. Gondoljunk csak vissza egy-egy hétköznapunkra, s felfedezzük azt a sok csodát, amely mind viselkedésünkben és gondolatunkban, sőt szavainkban is benne van. Persze, ha mérlegre kell tennünk, biztosan van olyan nap, amit nem tennénk mutatóba egy faliújságra sem.
Az adventi időszak alatt felkészítjük lelkünket, hogy türelmesek, szeretetteljesek legyünk, és karácsonykor többnyire sikerül félretenni minden gondunkat, békességgel és szeretettel lenni egymáshoz. Aztán ezek az érzések elcsitulnak, felvesszük magunkra hétköznapi ruhánkat, visszatérünk a mindennapok forgatagába, és a sietés, a hajtás elsőként ezeket az ünnepi érzéseket szorítja ki.
Akkor most foglalkozzunk azzal, milyen csodálatosak vagyunk mi magunk. Mennyi mindent megteszünk a családunkért, gyerekeinknek, házastársunknak kedvezünk, segítünk a szomszéd idős néninek, és a munkahelyen is megannyi pluszt adunk másoknak. Milyen érzéssel tesszük ezt, és milyen érzéssel tettük karácsonykor? Ha belegondolunk a mindennapi jótéteményünkbe, azt hiszem, érezhető a különbség sok esetben.
Karácsonykor arra van szánva minden, hogy várakozzunk, s készítjük lelkünket a békességet képviselő Jézuska érkezésére, tehát akkor mi is képviseljük a békességet, az érkező tiszteletére. Mennyi neheztelést tudunk ekkor száműzni a fejünkből, a lelkünkből, képtelenség így rosszat tenni bárkinek is, hiszen ezeken a nagy ünnepeken erősítjük meg kereszténységünket, s ünnepeljük alkalmi megtérésünket, amelyet megélünk bensőnkben, s szeretetünkkel mutatjuk ki mások felé. S aztán a hétköznapok nehézségeiben háttérbe szorítjuk. Vigasztaljon mindenkit, hogy bennünk, belül megtalálható ugyanaz az érzés, és csendes elmélkedésünkkor felszínre tör.
Karácsony előtt kisebbik gyermekemtől egy könyvtári könyvet kaptam olvasásra, Gary Chapman A szeretet mindent legyőz című könyvét.
Alig vártam, hogy a főzés és egyéb vendéglátós tevékenységem lecsökkenjen, s neki kezdhessek az olvasásnak. Karácsonyi hangulatban még érzékenyebb és fogékonyabb az ember arra, hogy azonosuljon a történetek szereplőivel, és azokkal a dolgokkal, amelyek a könyvből tárulnak fel.
A történetek valósak, ami közös bennük az az, hogy a szeretet mindenre talál megoldást. Az egyik elbeszélésben egy hölgy nehezen tudta elviselni férje szokását, nagyon zavarta.
Egyik alkalommal dühében összeírta férje rossz tulajdonságait (akárhogy erőlködött, alig jött össze néhány), de hogy a mérleg másik oldalán is legyen valami, összeírta a jó tulajdonságokat is, ezeket nem tudta abbahagyni.
Ekkor kicsit lenyugodott, s megírta a listákat magáról is. Elámult, mikor a negatív tulajdonságok alatt számtalan gyűlt össze. Gondolkodott kicsit, s a férje negatív listáját a férje előtt bedobta a kandallóba, persze ő mit sem tudott ténykedéséről. A jó tulajdonságokat napi szinten olvasta, és a saját hibáit igyekezett kijavítani. Néhány hónap után egészen megváltozott a kapcsolata a férjével, s még boldogabbak lettek.
Semmi különös nem idézte elő a jobb kapcsolatot, csak négy papírlap, őszinte gondolatok, s néhány héten keresztül napi negyedórás elmélkedés, amelyet némi ténykedés követett. Mindennek az alapja a szeretet.
A szeretet ott van bennünk, csak nyitva kell hagynunk az ajtót, hogy szárnyalhasson, s ha a mienk “úton van”, könnyebben vesszük észre a másét is, akkor a karácsonyi békesség velünk lehet a hétköznapokon is - az év minden napján.
Könyvajánlás: Gary Chapman: A szeretet mindent legyőz - Történetek a szeretet hatalmáról