Két Erzsébet, hat évszázad és egy közös vérvonal

Erzsébet királyné halálának 128. évfordulójára 

Erzsébet királyné 1898. szeptember 10-én bekövetkezett tragikus halálára emlékezve különösen időszerű felidézni, valamint feltárni azt a kapcsolatot, amely személyét az évszázadokkal korábban élt Árpád-házi Szent Erzsébethez fűzte. A két Erzsébet alakját már a XIX. század második felében is egymás mellé állították. A párhuzam kézenfekvőnek tűnt: ugyanazt a nevet viselték, mindketten különös érzékenységgel fordultak a nélkülözők szenvedése felé, és jótékonyságuk révén egyaránt a keresztényi irgalmasság eszményét testesítették meg. Van azonban egy ennél jóval szorosabb kapcsolat is közöttük, amely nem, vagy nem eléggé került a figyelem középpontjába – talán bizonyossággal még az érintettek sem tudtak róla, bár az 1896-os millenniumi ünnepségek idején komolyan felmerülhetett a gondolat.

Amikor a 2026 szeptemberének végén megjelenő könyvemen, a Karácsonyok Erzsébet királynénál című köteten dolgoztam, az uralkodóné ünnepi jótékonykodása kapcsán megemlítettem a könyv lapjain azt a gyakran felidézett párhuzamot, amely Árpád-házi Szent Erzsébet és Erzsébet királyné alakja között húzódik. Ekkor fogalmazódott meg bennem a gondolat: vajon csupán a névazonosság és a jótékonyság teremt kapcsolatot a két Erzsébet között, vagy valóban van egy ennél szorosabb, vérségi kötelék is? Ferenc József családjában – a dinasztikus házasságoknak köszönhetően – ott csörgedezik III. Béla királyunk vére, felmerült bennem a kérdés, vajon nem él-e valóban tovább Szent Erzsébet vérvonala Erzsébet királynéban?

Erzsébet királyné Emil Rabending felvételén (Wien Museum, Bécs)  és felmenője, 

Árpád-házi Szent Erzsébet Lotz Károly portréján

Átkutatva a témával foglalkozó 19. és 20. századi, valamint a kortárs szakirodalmat, azt találtam, hogy a szerzők leginkább a két Erzsébet közötti hasonlóságokkal és az ezekhez kapcsolódó hagyományokkal foglalkoztak, nem a vérségi rokonsággal, illetve annak levezetésével. Ezért úgy döntöttem, magam követem végig a két hercegnő vérvonalát. A kutatás pedig valóban igazolta feltevésemet: 

Erzsébet királyné és Árpád-házi Szent Erzsébet között vérségi kapcsolat áll fenn. Szent Erzsébet mind Sisi, mind Ferenc József távoli közös őse anyai nagymamájuk, Badeni Karolina bajor királyné révén. A leszármazási ág Szent Erzsébet leányán, Zsófia brabanti hercegnén keresztül vezethető tovább. A kutatásom során feltárt vérvonalat alább be is mutatom.

Az Árpád-házi eredet kérdése már a 19. század végén is felkeltette a kutatók és genealógusok figyelmét. 1897-ben Thaly Kálmán történetíró összeállított egy leszármazási táblát, amely két ágon is bizonyítja Ferenc József Árpád-házi származását. (III. Béla és I. Ferencz József. Székely Nemzet, 1897. június 5., 2.) 

Ezt követően jelent meg Nagy Géza III. Béla király és Antiochiai Anna Ágnes, mint I. Ferencz József Ő Felségének ősei című tanulmánya a Turul, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság közlönyének 1898-as évfolyamában. A tanulmány apropóját az adta, hogy Ferenc József elrendelte III. Béla király és felesége, Antiochiai Anna Ágnes maradványainak ünnepélyes újratemetését a budai Mátyás-templomban, vagyis Nagyboldogasszony-templomban.

Nagy Géza III. Bélától kiindulva vizsgálta meg az Árpád-ház és Ferenc József közötti vérségi kapcsolatot. Megállapítása szerint az uralkodó ősei között kilenc Árpád-házi hercegnő található, akik III. Béla leszármazottai voltak. Közöttük szerepel III. Béla leánya, Konstancia, és fiától, II. Andrástól származó unokái, Árpád-házi Szent Erzsébet, Jolánta, és IV. Béla, valamint ükunokája, V. István további leányági leszármazottai. Az egyik családfán azonban az is látható, hogy Nagy Géza szintén kimutatta Szent Erzsébet vérvonalát Ferenc József családjában: az általam követett leszármazási vonaltól eltérően azonban egy bizonyos utódon túl ő leányágon, Adelheid révén vezeti tovább a vérvonalat, tehát egy másik őshöz kapcsolja azt. Az általam levezetett vérvonal egy újabb, eddig még valószínűleg nem ismert (vagy legalábbis nem közismert és levezetett) leszármazási ág. A sejtés bizonyítás nélkül pedig csak feltevés.

Nagy Géza tanulmányának jelentősége éppen abban áll, hogy rávilágít: Ferenc József Árpád-házi eredete nem egyetlen elszigetelt családi kapcsolaton keresztül vezethető le. Kutatása szerint a kilenc Árpád-házi ősanya utódai 71 család tagjain keresztül, összesen 387 főágon képviselték az uralkodó III. Bélától származó őseit. Vagyis az Árpád-ház vére a Habsburg–Lotaringiai uralkodóház családfáján több, egymással is összefonódó leszármazási vonalon keresztül volt jelen.

Árpád-házi Szent Erzsébet Pietro Nelli 1365 körüli, fatáblára készült festményén (a maastrichti Bonnefanten Museum) és Erzsébet királyné Benczúr Gyula posztumusz festményén (Magyar Nemzeti Múzeum)

Most térjünk vissza Erzsébet királynéra! Márki Sándor az Erzsébet, Magyarország királynéja (1867-1898) című, 1899-ben megjelent könyvében azt írja, hogy Mailáth János gróf, aki Erzsébetet menyasszonysága idején történelemre tanította, „erősíthette Erzsébet herczegnőben azt a tudatot […], hogy védőszentje, magyarországi szent Erzsébet, húga volt IV. Béla magyar királynak, kinek leánya Erzsébet Wittelsbach Henrik bajor herczeghez ment férjhez, úgyhogy ő az árpádházi király tizenötödizig való unokája.” (Márki, 25-26.) Tehát Márki sem Szent Erzsébettől, hanem az ő testvérétől, IV. Bélától való leszármazási vonalra utalt. 

Nem találtam utalást arra, hogy Erzsébet és Ferenc József családjában tudtak róla, Sisi is Szent Erzsébet leszármazottja, de egy másik, eddig (valószínűleg) feltáratlan leszármazási vonalon keresztül. 

Magyarországon először 1857-ben, Erzsébet első magyarországi látogatása alkalmával használták tudatosan a névazonosságra és jótékonyságra alapuló párhuzamot egy jól megválasztott alkalmi darabbal: Erkel Ferenc és a Doppler testvérek által írt Erzsébet című operát néhányszor még később is előadták, de már a 19. század második felében is csak kevesen ismerték. A dalmű főhőse Árpád-házi Szent Erzsébet, II. András király leánya. A cselekmény középpontjában Szent Erzsébet és jegyese, Lajos thüringiai őrgróf szerelme áll: Lajos dalnoknak álcázva jelenik meg Erzsébet előtt, majd szerelmét az udvar előtt is megvallva felfedi kilétét. Az opera több jelenetben mutatja be a keresztesek és a magyarok találkozását, Erzsébet jótékonykodását, valamint szerelmének és eljegyzésének történetét. (Nemzeti színház. A Hon, 1879. április 25., 1-2.)

Mivel a magyarországi Erzsébet-kultusz egyik fontos eleme a két Erzsébet közötti párhuzam, elsőre meglepőnek tűnhet, hogy e kapcsolatot a névazonosság és a jótékonyság révén az osztrákok korábban felhasználták: Erzsébet császárnét 1855-ben, születésnapja alkalmából verssel köszöntötték a Wiener Theaterzeitung december 23-i számában. A költemény címe Zur Geburtsfeier der Allerdurchlauchtigsten Kaiserin Elisabeth, vagyis „Őfelsége, Erzsébet császárné születésnapjára” volt.

A vers Szent Erzsébet legendáján keresztül állít párhuzamot a két Erzsébet között. Felidézi Szent Erzsébet történetét, aki egész életében jótékonykodott, és maga vitte a szegényeknek az adományokat. Egy alkalommal azonban feltartóztatták, és amikor megkérdezték, mit visz a kosarában, ő azt felelte, hogy virágokat. Istenbe vetett bizalmának csodájaként a kosarában lévő élelem illatos rózsákká változott. A költő ezután Erzsébet császárnéhoz fordul, és azt hangsúlyozza, hogy ő is a jóság, a kegyelem és a jótékonyság megtestesítője. Úgy ábrázolja, mint aki vigaszt nyújt a szomorúaknak, segíti a rászorulókat, és a császár mellett közvetítőként is az irgalmas döntéseket képviseli. A vers végén a költő azt kívánja a császárnénak, hogy az ég áldása kísérje őt, és ahogyan Szent Erzsébet érintésére az étel rózsává változott, úgy változzék rózsává minden, amit ő megérint. Lényegében tehát a vers fő gondolata: Szent Erzsébet és Erzsébet császárné között a jótékonyság, az irgalmasság és a mások iránti szeretet teremt kapcsolatot, s a költő a szent rózsacsodájának motívumát az uralkodóné alakjának magasztalására használja fel.

Árpád-házi Szent Erzsébet „rózsacsodáját” megörökítő ábrázolás különleges módon kapcsolja össze a két Erzsébet alakját: Roskovics Ignác Szent Erzsébet arcát Erzsébet királyné vonásai alapján mintázta meg. A festmény nyomán készült Zsolnay-pirogránit kép ma a Budavári Palota rekonstruált Szent István-termében látható. 

Mielőtt bemutatom a családfákat, felhívom a figyelmet Landgraf Ildikó Erzsébet királyné mint a magyarok oltalmazója a populáris olvasmányokban és a folklórban című, igen érdekes tanulmányára, amelyben szó van arról, hogy Árpád-házi Szent Erzsébet Erzsébet királyné védőszentje volt, akit az uralkodóné maga is nagy tisztelettel övezett. November 19., Szent Erzsébet ünnepe egyben Erzsébet királyné névnapja volt. Az 1857-es opera mellett a tanulmány azt is említi, hogy a királyné első magyarországi látogatása alkalmával a Szent István Társulat Árpád-házi Szent Erzsébet magyar legendájának facsimile díszkiadásával ajándékozta meg őt. Tovább erősítette a párhuzamot Liszt Ferenc 1865-ben bemutatott Szent Erzsébet legendája című oratóriuma is, amelynek díszkötéses partitúrája az 1908-ban megnyílt Erzsébet Királyné Emlékmúzeumban, a királyné írószobájának tárgyai között megtalálható volt. A két Erzsébet közötti kapcsolat 1898-ban, az Erzsébet-rend megalapításával újabb kifejezést nyert: Ferenc József elhunyt hitvese és annak védőszentje tiszteletére alapította a rendet, amelynek jelvényein a rózsa is helyet kapott. Közös kapcsolódási pontként a német föld is megjelent: Szent Erzsébet oda került férjhez, Erzsébet királyné pedig onnan érkezett Magyarországra. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy a századfordulóra Erzsébet királyné alakja „a magyarok oltalmazójaként” és „a magyar nép védőangyalaként” rögzüljön a köztudatban. Sőt, még „második Szent Erzsébetként” is emlegették. Ezt a képet az oktatás, az emlékünnepségek, valamint az Erzsébet-emlékfák, ligetek és parkok létrehozásai is tovább erősítették. /Landgraf Ildikó: Erzsébet királyné mint a magyarok oltalmazója a populáris olvasmányokban és a folklórban. Per Aspera ad Astra, XII. évfolyam (2025) 1. szám, 134–149./

Ahogyan az alábbi családfa nyomán feltárul, a két Erzsébet alakját tehát nem csupán nevük, jótékonysági tevékenységük és az életükben fellelhető párhuzamok kapcsolják össze. A hat évszázadon átívelő családfa, az alább bemutatott vérvonal egyúttal új megvilágításba helyezheti azt a régi hagyományt is, amely Erzsébet királynét „második Szent Erzsébetként”, „a magyarok oltalmazójaként" és „a magyar nép védőangyalaként" látta. 

A két Erzsébet közötti párhuzam így nem csupán a kortársak által megteremtett szimbolikus kapcsolat, hanem egy valós és most már bizonyított, évszázadokon átívelő családi kötelékkel is kiegészül. 

Talán ezért is tekinthetünk Erzsébet királynéra ezután még inkább a magyarok királynéjaként: nem csupán életével, népünk és a magyar nyelv és kultúra iránti szeretetével, valamint jótékonyságával hagyott mély nyomot Magyarországon. Van egy mélyebb kötelék közte és a magyarok között. Az Árpád-házi Szent Erzsébetig visszavezethető vérvonal mostantól egy újabb, bizonyított, különleges szállal kapcsolja őt a magyar történelemhez.

Az általam kikutatott leszármazási vonalat alább közlöm.

Káli-Rozmis Barbara (Honlap: TEMPT Princess)

KUTATÁSI ÉS FELHASZNÁLÁSI NYILATKOZAT

Mivel a királyné és családja életének kutatójaként ez a téma kiemelten fontos számomra, a jelen cikkben bemutatott kutatási eredmények további kutatásom részét képezik. Az írásom, valamint az abban bemutatott új kutatás egészének vagy egyes részleteinek saját honlapon, nyomtatott vagy online sajtóban, illetve közösségi médiában történő közzététele előzetes engedélyem nélkül nem engedélyezett. Ez abban az esetben is érvényes, ha a közlés a nevem feltüntetésével vagy a forrás megjelölésével történik. Kérem, legyenek szívesek kérésemet tiszteletben tartani. Amennyiben ezzel kapcsolatban további kérdésük van, az alábbi e-mail-címen keressenek: barbara.kali.rozmis@tumag.hu

1. III. Béla magyar király (1148–1196) – Antiochiai Anna. Gyermek: II. András

2. II. András magyar király (1177?–1235) – Merániai Gertrúd. Gyermek: Erzsébet

3. Árpád-házi Szent Erzsébet (1207–1231) – IV. Lajos türingiai tartománygróf. Gyermek: Zsófia

4. Zsófia brabanti hercegné (1224–1275) – II. Henrik brabanti herceg. Gyermek: Henrik

5. I. Henrik hesseni tartománygróf (1244–1308) – Adelheid von Braunschweig. Gyermek: Ottó

6. I. Ottó hesseni tartománygróf (1272–1328) / Otto I von Hessen – Adelheid von Ravensberg. Gyermek: Lajos

7. Hesseni Lajos (1305–1345) / Ludwig von Hessen II – Erzsébet, II. Simon sponheimi gróf lánya. Gyermek: Hermann

8. II. Hermann hesseni földesúr (1341/1342 –1413) / Hermann II. von Hessen – Margarethe von Hohenzollern-Nürnberg. Gyermek: Lajos

9. I. Lajos hesseni tartománygróf (1402–1458) – Anna von Sachsen. Gyermek: Lajos

10. II. Lajos hesseni tartománygróf (1438–1471) – Mechthild von Württemberg. Gyermek: Vilmos

11. II. Vilmos hesseni tartománygróf (1469–1509) – Anna von Mecklenburg-Schwerin. Gyermek: Fülöp

12. I. Fülöp hesseni tartománygróf (1504–1567) – Christine von Sachsen. Gyermek: György

13. I. György hesseni-darmstadti tartománygróf (1547–1596) – Magdalena zur Lippe. Gyermek: Lajos

14. V. Lajos hesseni-darmstadti tartománygróf (1577–1626) – Magdalene von Brandenburg. Gyermek: György

15. II. György hesseni-darmstadti tartománygróf (1605–1661) – Sophie Eleonore von Sachsen. Gyermek: Lajos

16. VI. Lajos hesseni-darmstadti tartománygróf (1630–1678) – Elisabeth Dorothea Von Sachsen-Gotha-Altenburg. Gyermek: Lajos

17. Ernest Lajos hesseni-darmstadti tartománygróf (1667–1739) – Dorothea Charlotte von Brandenburg-Ansbach. Gyermek: Lajos

18. VIII. Lajos hesseni-darmstadti tartománygróf (1691–1768) – Charlotte Christine Magdalene Johanna von Hanau-Lichtenberg von Hessen-Darmstadt. Gyermek: Lajos

19. IX. Lajos hesseni-darmstadti tartománygróf (1719–1790) – Henriette Karoline von Pfalz-Zweibrücken. Gyermek: Amália

20. Amália hesseni-darmstadti hercegnő (1754–1832) – Karl Ludwig von Baden. Gyermek: Karolina

21. Karolina Friderika badeni hercegnő, bajor királyné (1776–1841) – I. Miksa bajor király (1756–1825). Gyermekei (többek között): Zsófia és Ludovika

    1. Zsófia Friderika Dorottya bajor királyi hercegnő (1805–1872) – Ferenc Károly főherceg (1802–1878). Gyermek: Ferenc József (1830–1916)

    2. Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnő (1808–1892) – Miksa József herceg (1808–1888). Gyermek: Erzsébet Amália Eugénia (1837–1898) 

A fenti és a lenti családfát az alábbi adatbázisok felhasználásával készítettem, és ellenőriztem le: 

LAGIS – Landesgeschichtliches Informationssystem Hessen (www.lagis.hessen.de/de/home)

Find a Grave. Find a Grave. Online sírhely-adatbázis. (www.findagrave.com)

Deutsche Biographie – A Bajor Tudományos Akadémia Történeti Bizottsága (Historische Kommission) és a Bajor Állami Könyvtár (Bayerische Staatsbibliothek) történelmi-biográfiai online lexikona és adatbázisa. (www.deutsche-biographie.de/home)

Nagy Géza III. Béla király és Antiochiai Anna Ágnes, mint I. Ferencz József Ő Felségének ősei című tanulmányából közlök egy leszármazási ábrát. Bal oldalon látszik a Szent-Erzsébet vérvonal egy, már említett másik ága, amely Ferenc Józsefhez vezet. Tehát az uralkodó két szálon is az Árpád-házi szent leszármazottja. Ne tévesszen meg senkit, hogy II. Andrást nem találja – a szerző II. Endrének nevezi: a középkorban az András és az Endre ugyanannak a keresztnévnek a változatai voltak. (Az ábra megjelent a Turul, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság közlönyének 1898-as évfolyamában.)

Az alábbi leszármazási tábla a "Kép megnyitása új lapon"-ra kattintva vagy letöltve kinagyítható. A cikkben kisebb méretben jelenik meg.

1.       III. Béla magyar király (1148–1196) – Antiochiai Anna. Gyermek: Konstancia

2.       Árpád-házi Konstancia (1180 körül–1240), cseh királyné – I. Ottokár cseh király. Gyermek: Vencel

3.       I. Vencel cseh király (1205–1253) – Sváb Kunigunda. Gyermek: Ottokár

4.       II. Ottokár cseh király (1232/3–1278) – Rurik Kunigunda. Gyermek: Vencel

5.       II. Vencel cseh király (1271–1305) – Habsburg Juta. Gyermek: Erzsébet

6.       Přemysl Erzsébet cseh királyné (1292–1330) – Luxemburgi János cseh király. Gyermek: Károly

7.       IV. Károly német-római császár (1316–1378) – Pomerániai Erzsébet. Gyermek: Zsigmond

8.       Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császár (1368–1437) – Cillei Borbála. Gyermek: Erzsébet

9.       Luxemburgi Erzsébet (1409–1442) – Albert magyar király (valamint német és cseh király). Gyermek: Erzsébet

10.     Habsburg Erzsébet lengyel királyné (1436/7–1505) – IV. Kázmér lengyel király (1427–1492). Gyermek: Ulászló

11.     II. Ulászló magyar és cseh király (1456–1516) – Foix Anna candale-i grófnő. Gyermek: Anna

12.     Jagelló Anna magyar királyné (1503–1547) – I. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király. Gyermek: Károly

13.     Habsburg Károly / II. Károly osztrák főherceg (1540–1590) –  Bajorország Mária Anna (1551–1608). Gyermek: Ferdinánd

14.     II. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király (1578–1637) – Bajorországi Mária Anna (1574–1616). Gyermek: Ferdinánd

15.     III. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király (1608–1657) – Habsburg Mária Anna. Gyermek: Lipót

16.     I. Lipót német-római császár (1640–1705) – Pfalz–Neuburgi Eleonóra. Gyermek: Károly

17.     VI. Károly német-római császár, III. Károly magyar király (1685–1740) – Braunschweigi Erzsébet Krisztina. Gyermek: Mária Terázia

18.     Mária Terézia magyar és cseh királynő, német-római császárné (1717–1780) – I. Ferenc német-római császár. Gyermek: Lipót

19.     II. Lipót német-római császár (1747–1792) – Spanyolországi Mária Ludovika. Gyermek: Ferenc

20.     I. Ferenc osztrák császár és magyar király / II. Ferenc (1768–1835) – Bourbon–Szicíliai Mária Terézia hercegnő. Gyermek: Ferenc Károly

21.     Ferenc Károly főherceg (1802–1878) – Zsófia Friderika bajor királyi hercegnő. Gyermek: Ferenc József

22.     Ferenc József osztrák császár, magyar és cseh király (1830–1916) – Erzsébet Amália Eugénia bajorországi hercegnő

Az új könyv ünnepi időutazás a 19. század egyik legismertebb családjának világába: Erzsébet királyné, Ferenc József és gyermekeik adventjeibe és karácsonyaiba. Egy világba, amelyről a korabeli újságok sokat írtak – ám amelynek a nyilvánosság elől rejtve maradt pillanatait csak naplók, levelek és visszaemlékezések őrizték meg. A lapokon keresztül az olvasó megtudhatja, mi történt a paloták falai között, amikor az ünnep már nem a külvilágnak szólt. Így közelebb kerülhet Erzsébet királyné karácsonyaihoz, mint ahogyan azt a korabeli tudósítások valaha is lehetővé tették.

A kötet magánkiadásban jelenik meg szeptember végén, könyvesbolti forgalomban nem kapható. Bővebb információ: Karácsonyok Erzsébet királynénál