Kedvelj minket a Facebookon!

FÉL LÁBBAL BOSTONBA – A DROPKICK MURPHYS 10 LEGJOBB SLÁGERE

A Dropkick Muprhys zenekar egyedi, zúzós és energikus stílusban egyesítette a punk-rock és a kelta muzsika elemeit. A massachusetts-i banda azonban nem csak remek kocsmadalokat adott a világnak, hanem elgondolkodtató, tartalmas üzenetű balladákat és nagyszerű ír-zenei feldolgozásokat. Az alábbiakban a zenekar 10 legjobb dalát válogattam össze számotokra. Természetesen a lista erőteljesen szubjektív, de bízom benne, hogy a lista összeállításában mindenki megtalálhatja a maga kedvenc DKM nótáit.

Általánosságban elmondható, hogy a Dropkick Murphys bizony vérbeli munkás zenekar, akik a dolgozó emberek problémáit vállalják fel. Egyáltalán nem félnek beleállni társadalmi kérdésekbe, vagy kritikus hangot megütni valamilyen kényes témában. Mindemellett fontos szerepet játszanak szövegeikben a történelmi témák, az ír identitás, a harcos, sportos életmód.

10. Citizen C.I.A. (The Warrior’s Code, 2005)

A zenekar punkos gyökereihez kapcsolódó, pörgős, pogózásra, zúzdára kiválóan alkalmas dal, szövegében erőteljes társadalomkritikával és háborúellenes üzenettel. A dal keletkezésének idején kíméletlenül rátapintott az iraki háború, és a George W. Bush idején virágzó „nemzetbiztonsági állam” és a „terrorizmus elleni globális küzdelem” ellentmondásaira.

9. The Worker’s Song (Blackout, 2003)

Egy vérbeli, dudákkal is megspékelt munkásnóta. A dalt eredetileg Ed Pickford szerezte, melyet a skót folk-énekes, Dick Gaughan énekelt fel. A szerzemény mondanivalója a DKM ideológiájával is teljes összhangban áll, így adta magát a lehetőség, hogy a zenekar a maga képére formálja. A szöveg rendkívül érzékletes módon írja le, miként zsákmányoljak ki a munkásosztályt a felső tízezer tagjai. Miközben békében a proletárok azok, akik utoljára haraphatnak a kapitalizmus süteményéből, háborúban ők az elsők, akiket ágyútölteléknek használnak. Mindezt azonban nem siránkozós, kesergő stílusban, hanem a DKM-re jellemző energikus, büszkeséget és erőt adó stílusban hallgathatjuk meg. Kiváló nóta május 1-jére.

8. The Warrior’s Code (The Warrior’s Code, 2005)

A 2005-ös The Warrior’s Code album címadó nótája egy igazi boxlegenda, „Irish” Micky Ward előtt tiszteleg. Az amerikai kisvárosból, Lowell-ből származó sportoló rögös karrierjét A harcos című 2009-es film örökítette meg, melyben szintén elhangzik a DKM nótája. Egy igazi pattogós, edzéshez is kiváló nóta, mely számos DKM dalhoz hasonlóan hatalmas motivációs erőt ad. 

7. The Rocky Road to Dublin (Sing Load Sing Proud, 2001)

A közismert ír kocsmadalnak számtalan feldolgozása született a The Dubliners együttestől egészen a M.É.Z. és a Hobo Blues Band közös kooperációáig, ám talán a DKM feldolgozása az, ami igazán felrobbantja a színpadot és a hangfalakat. Ahogy Luke Kelly fogalmazott: „Ha meg akarsz tanulni angolul, képesnek kell lenned visszaénekelni első hallás után.”

A köves dublini út pedig bővelkedik ivászatban, szerelemben, tolvajlásban, verekedésben, amíg végül Liverpoolban kötünk ki. Ember legyen a talpán, aki a DKM tempójában vissza tud énekelni!

6. Broken Hymns (Going Out in Style, 2011)

A dal az amerikai polgárháború kitörésének idejére 1861 áprilisába kalauzol minket. A szöveg szívhez szólóan meséli el az értelmetlen testvérháború történetét, melyben mindkét oldalon amerikaiak, kék és szürke egyenruhában egymás vérét ontották. Miközben pedig a hazatérő vonatok első kocsija üdvrivalgástól és csinnadrattától hangos, az utolsó kocsi csöndes, halált és koporsókat hoz haza. A gyönyörű balladai sorokat fülbemászó bendzsó, furulya és dobjáték teszi teljessé.

5. The State Massachusetts  (The Meanest of Times, 2007)

A jellegzetes bendzsójátékkal fűszerezett dal egy anyuka és gyermekei tragikus történetét beszéli el a drogok és a családon belüli erőszak mérgező hatásáról. A két kisgyermek, Billy és Tommy állami gondozásba kerül szüleik toxikus, bántalmazó viszonya miatt. Adná magát a lehetőség, hogy a történetet egy szomorú dallamú, lehangoló balladában halljuk viszont, ám a DKM energiája pont abban rejlik, hogy a legnagyobb emberi tragédiákat is képesek úgy megénekelni, hogy abból garantáltan erőt meríthessen a hallgatóság.

4. Johnny I Hardly Knew Ya (The Meanest of Times, 2007)

A dobogóról épphogy csak lemaradt dal egy ismert háborúellenes szerzemény feldolgozása, melynek dallama az amerikai polgárháborús filmekből, valamint a focirigmusokból lehet ismerős sokak számára. Érdekes, hogy az amerikai polgárháború legismertebb katonanótája, a When Johnny Comes Marching Home dallamát adaptálták a Johnny I hardly Knew Ya szövegéhez, amit eredetileg más dallammal énekeltek. A dal szövege kegyetlen őszintéséggel meséli el, miként tekint egy asszony a srí lankai-háborúból visszatért, megnyomorodott kedvesére. Hová lettek a szemek, a karok, lábak, melyek nélkül a szerencsétlen Johnny csupán „egy szemetlen, csontnélküli tojás”.

3. I’m Shipping up to Boston (The Warrior’s Code, 2005)

Azt hiszem, ezt a nótát egyetlen rajongónak sem kell bemutatnom, de a dal a zenekart kevésbe ismerők számára is bizonyosan ismerős lehet. Ennek természetesen az egyik oka az, hogy a szám helyet kapott Martin Scorsese 2006-os A tégla című filmjében, ahol a fülbemászó, kemény muzsika nyújtott aláfestést az ír maffiáról szóló gengsztermozi jeleneteiben. Ugyanakkor a szám első verziója 2004-ben jelent meg, későbbi ismertté vált formája már egy áthangszerelt verzió.

A dal szövege egyszerű, mint egy faék, vagy inkább, mint egy faláb. Egy matróz elveszíti falábát, és Boston felé veszi az irányt, hogy megtalálja az eltűnt protézist. Igazi, vérbeli ír kocsmamuzsika. A dal szövege a legendás szocialista folk-énkes, Woody Guthrie tollából származik, akinek műveit a zenekar a 2022-ben megjelent This Machine Still Kill’s Fascists című albumban dolgozta fel. Érdekesség, hogy Joe Biden 2023-ban írországi turnéja során ezt a számot használta bevonulózenként.

2. Rose Tattooo (Signed and Sealed in Blood, 2013)

Az I’m shippin up to Boston mellett, talán ez a DKM dal vált leginkább slágerré. A lírai hangszerelésben megszólaló nótában pedig picit mindenki magára ismerhet. Hisz, bár nincs mindenkinek tetoválása, de mindannyian hordozunk olyan élményeket, tapasztalatokat és kerültünk kapcsolatba olyan emberekkel, amik/akik szinte a bőrünkbe égtek, és életünk végéig hordozzuk őket magunkkal. A rózsatetoválás a frontember, Ken Casey karján is látható, aki nagyapja emlékére varratta magára a szimbólumot, aki apja halála után nevelte őt.
A Rose Tattoo olyan szerzemény, melyet a koncert alatt legjobb barátainkkal, vált válnak vetve érdemes énekelni.

  1. Fields of Athenry (Blackout, 2003)

A számomra legkedvesebb DKM dal szintén egy ismert ír dal feldolgozása, mely az 1847-es írországi burgonyavésznek és az emiatt Ausztráliába deportált embereknek állít emléket. Az eredeti formájában is rendkívül szívhez szóló dal a DKM jóvoltából egy energikus és felemelő formátumot kapott, ami egész biztosan sokat segít, ha az ember nehézségekkel találja magát szemben az életben. A dal története szerint Michael az éhínség ideje alatt kukoricát lopott egy környékbeli nagyúrtól azért, hogy a gyermeke legalább a másnapot megélhesse. A férfit emiatt az ausztráliai Bottany Bay-be deportálják, kedvese Mary pedig szinte reménytelenül várja őt haza. A szerelmesek visszaidézik az együtt töltött boldog időket és a bimbózó érzelmeket, melynek az Athenry-i mező adott helyet.

Legyen szó háborúellenes nótáról, munkásindulóról, vagy eszetlen kocsmadalról, a Dropkick Murphys megbízható szerzeményeket és feldolgozásokat szállít rajongóinak. Reméljük, hogy június 11-ei magyarországi koncertjükön majd minél több kedvencünket hallhatjuk viszont!

Dropkick Murphys event: https://www.facebook.com/events/730325621950196/

fotó: Emanuela Giurano