Kedvelj minket a Facebookon!

"SZEREP-JÁTÉKOK" A HÉTKÖZNAPOKBAN

 

Szerepeket játszunk. Sokan, sokfélét. A mindennapjaink különböző szerepeket osztanak ránk. Mindenki ismeri azt az érzést, amikor egyszerre több fronton is helyt kell állni, és ezzel együtt bizonyítani is akarunk, hogy az adott, aktuális szerepből a legjobbat hozzuk ki, ahogyan magunkból is. A média is önti ránk a vélt, vagy valós elvárásokat. Tökéletes nők, sikeres férfiak, szuper szülők, akik képesek nap, mint nap erőt és önbizalmat sugározni. Kik őszintén, kik felszínesen.

Hány szerepben kell, és hány szerepben tudunk nagyszerűen teljesíteni?

Anyaként, apaként, férjként, feleségként, nőként, férfiként, szeretőként, munkavállalóként, vezetőként, barátként, és még sorolhatnánk. Még leírni is sok.

De mi tudunk-e, akarunk-e bizonyítani? És ha igen, akkor kinek?

Nem feltétlenül a környezetünk szerepeinkre adott visszajelzéseiből kell értékelni önmagunkat. Természetesen mindenkinek jól esik az elismerés kifejezésre juttatása, főleg akkor, ha egyre több és több szerepben kell helytállnunk. „Isteni finomat főztél ma Drágám”; „Felnézek Rád, amiért ilyen sikeres vagy a munkában”; „Jó látni, hogy milyen kreatívan oldottad meg azt a vitát a gyerekkel”; „Még most is olyan szexi vagy, mint mikor megismertelek.”

De ugyanígy romboló hatással tud lenni egy jól irányzott negatív megjegyzés is, viszont ettől még nem vagyunk rosszak, főleg nem alkalmatlanok a szóban forgó szerepre. Mégis sokan azt gondolják, hogy nem kell valakit dicsérni azért, mert elvégezte a dolgát, megfelelően „eljátszotta” a szerepét. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy nekünk milyen státuszaink vannak, azok milyen szerepekkel járnak, és melyikben mi számít elégségesnek, jónak vagy kiválónak. Leginkább önmagunknak tegyük fel a kérdést, hogy egy 1-10-es skálán (mi coach-ok imádunk skálázni) hol érezzük magunkat a különböző szerepeinkben, és hogy hányas számhoz érve lennénk elégedettek!

A gyakorlatban, ha valaki 6-ra értékeli magát például szülőként, melyik az a szám, ahol már elégedett lenne magával? Tegyük fel a 8-on! Mi más ott, mi változott a 6-oshoz képest? Több minőségi időt tölt a gyerekkel, meleg vacsorát ad neki, vagy jobban elfogadja, ha hibázik?

Gondolja végig, mit kellene tennie azért, hogy ezen a skálán előrelépjen egy olyan számra, ahol már elégedett lenne önmagával! Min kellene változtatnia, hogy ez megvalósuljon?

Képek forrása: 1, 2, 3