2024-12-14 17:01
Jelenleg online: 5 fő
Kedvelj minket a Facebookon!
A gödöllői légkör hasonlított a possenhofenihez, Erzsébet boldog gyerekkorának színterééhez. Kovács Éva szerint ez egy olyan családias légkör volt, amelyhez a merev és szertartásosságot kedvelő Ferenc József, a neveltetéséből kifolyólag nem volt hozzászokva. Ebben a légkörben a házastársak közelebb kerültek egymáshoz, mert szabadon tudtak hódolni közös szenvedélyeiknek: a természet szeretetének, a lovaglásnak és a vadászatnak. (Kovács Éva, 105) Sisi így ír Gödöllőről anyjának:
Képeken: A kastély ma (belső udvar), és egykor, a királyi időszakban: 1. Belső udvar; 2. és 3. Alsópark © Gödöllői Királyi Kastély
„Itt nyugta van az embernek, nincsenek rokonok, nem piszkálódik senki, ott meg Bécsben az az egész császári pereputty! Engem sem feszélyez itt semmi, úgy élek, mint falun, sétálhatok, kikocsikázhatok egyedül!” (Hamann, 317)
Az 1867-es koronázás alkalmából a magyar állam megvásárolta, és a királyi családnak adta a gödöllői Grassalkovich-kastélyt, remélve, hogy a királyi pár többet időzik majd hazánkban. Tudták, hogy Erzsébet már kiszemelte magának, amikor először járt Gödöllőn egy évvel azelőtt: A kastély lovardájában hadikórházat rendeztek be a königgrätzi csata után (königgrätzi csata: 1866. július 3.), és ide látogatott el a királyné. Mondta is a férjének, Ferenc József császárnak, hogy nagyon szeretné megvásárolni az addigra már felújítandó állapotúvá vált kastélyt és a birtokot, azonban a király a (porosz-osztrák) háború utáni költségvetésből nem tudta feleségének teljesíteni eme óhaját.
Pálinkás Patrícia történész legújabb kutatása során forrásokkal alátámasztotta, hogy a királyné gödöllői látogatása 1867. május 11-én volt. Ezzel megdöntötte azt a régóta fennálló, fent említett teóriát, mely szerint a királyné először a königgrätzi csata után járt a kastélyban. A történésznő írása itt olvasható: Mikor járt Sisi először a gödöllői kastélyban?
1.A királyi család a kastély előtt;2. Szabó Dóra, az Erzsébet királyné hasonmásverseny győztese; 3.Díszlépcsőház,4.Díszterem © Gödöllői Királyi Kastély
Így esett a magyar állam választása éppen Gödöllőre. A királyi pár ezt a nagylelkű koronázási ajándékot nem fogadta el, csupán használatba vette a kastélyt és a hozzá tartozó uradalmat, ezért az a magyar állam tulajdonában maradt. Így lett az épületegyüttes 1867-től a királyi család pihenőrezidenciája.
Az udvar főleg tavasszal és ősszel tartózkodott itt. Az őszi tartózkodás gyakran több hónapig, újévig is elhúzódott, így Erzsébet gyakran ünnepelte itt a névnapját (november 19.) és a születésnapját, ez utóbbit karácsonykor (december 24.). Névnapja az egész település ünnepe volt. A helyiek fáklyásmenettel és szerenádos ünnepéllyel tisztelegtek szeretett királynéjuk előtt. Karácsonykor és újévkor a királyi pár pénzadományokkal, ruhákkal és játékokkal támogatta a rászorulókat.
Képek: A kastély télen (1, 2.), 3. A díszterem karácsonykor (ma) © Gödöllői Királyi Kastély
Átalakítások a királyi család kényelmére
„A ház repedésig tele!”
Kastély az utóbbi évtizedek alatt gondozás hiányában igen rossz állapotba került. Erzsébet lovasszenvedélye miatt kiemelten fontos volt a rossz állapotú lovarda átalakítása és kibővítése (másfél ezer négyzetméteres lett így), amihez márvány istállót is építettek, valamint egy kocsiszínt. Új melegházakat és pálmaházat is létesítettek a hatalmas parkban, amelyet megnyitottak a közemberek számára is, valahányszor a királyi család nem tartózkodott Gödöllőn.
Légifelvételek a kastélyról és a parkról © Gödöllői Királyi Kastély
Gödöllőn minden, így az épületegyüttes átalakítása és felújítása is, Erzsébet kénye-kedve szerint történhetett. A kastély fűtésrendszerét modernizálták, ami azért is volt különösen fontos a királyné számára, mert az általa olyannyira kevéssé kedvelt császárvárosi lakosztályaiban, leginkább a Burgban, ahol a család a téli időszakot töltötte, sok problémája volt a fűtéssel. Sokat panaszkodott a hideg termekre, ahol a fűtést még mindig a XVIII. században épített díszes barokk és rokokó kályhákkal oldották meg. Később további fejlesztések is történtek, amelyek során a kastély szobáiba 1874-től bevezették a gázvilágítást, ezenkívül a fűtést több helyen légfűtéses rendszerrel egészítették ki (Kovács 102).
Képeken: Erzsébet író- és öltözőszobája, Ferenc József szalonja © Gödöllői Királyi Kastély
Az átalakítások eredményeként a királyi időszakban 136 helyiség állt rendelkezésre, ezen kívül az istállószárnyban további 24. Lakásként összesen 103 helyiség szolgált, amelyekből 67 volt a szolgáké. Mivel sok cselédnek nem volt saját külön lakóhelyisége, ebből a számból következtethetünk a királyi családot és udvartartásukat kiszolgáló cselédség számára.
Érdekességként megemlíthető, hogy a barokk színház egykori helyén kapott lakosztályt Franziska Feifalik (Angerer), Erzsébet nélkülözhetetlenné vált fodrásznője, aki egykor Bécs leghíresebb színészeinek hajkoronáit készítette el.
Káli-Rozmis Barbara
A cikk folytatása: ERZSÉBET ÉS FERENC JÓZSEF LAKOSZTÁLYA GÖDÖLLŐN
Ajánló: Pálinkás Patrícia történész rádióinterjúja (itt hallgatható meg): A gödöllői kastély, mint koronázási ajándék – új nézőpontból közelítve (rádióinterjú)
A legfrissebb, Erzsébet királyné életével kapcsolatos írásokról itt értesülhetsz: Facebook – ERZSÉBET KIRÁLYNÉ
Képen: Szabó Dóra, az Erzsébet királyné hasonmásverseny győztese a Díszteremben (módosított: kicsinyített, vágott) © Gödöllői Királyi Kastély
A bővítés és átépítés ellenére sokszor még így is kicsinek bizonyult a kastély. Erzsébet udvarhölgye, Festetics Mária grófnő 1871-ben jegyzi fel naplójába a következőt: “A ház repedésig tele!” (Kovács 102)
A cikk folytatása: ERZSÉBET ÉS FERENC JÓZSEF LAKOSZTÁLYA GÖDÖLLŐN
Angolul: THE LAND OF QUEEN ELISABETH
Látogass el a kastélyba! - Gödöllői Királyi Kastély
A cikksorozat az alábbi szakirodalmak felhasználásával íródott: Brigitte Hamann: Erzsébet királyné. Európa Könyvkiadó, 2012 Kovács Éva Erzsébet királyné Gödöllőn. Erzsébet, a magyarok királynéja. Rubicon, Budapest, 2001 Varga Kálmán: A Gödöllői Kastély évszázadai. Műemlékek Állami Gondoksága, Budapest, 2003 Gödöllői kalauz. Városi Múzeum, Gödöllő, 1999 Gödöllői Királyi Kastély. Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 510. Szám. 1997