A naplementekor leszálló ködön átsejlő ír tájon sétálva úgy érezhetjük magunkat, mintha egy másik világban járnánk. A végtelen sziklás tengerpartok, a kőkörök, valamint a hangával teli mezők és a mocsárvidékek nappal nem látható arca tárul fel előttünk. Ez itt a Titkok Földje.

Clannad, 1997. Kép: Mike Diver/A Sony Music Hungary engedélyével

1982 telén egy addig ismeretlen ír zenekar hirtelen az érdeklődés középpontjába kerül köszönhetően egy szokatlan hangvételű, gael nyelvű dalnak, ami egy thrillersorozatban hangzott el. A Theme from Harry’s Game egyszerre tűnt ősinek és modernnek a szokatlan vokális megoldásoknak és az elektronikus hangszeres háttérnek köszönhetően. Az Enya testvéreiből (Moya, Pól és Ciarán Brennan) valamint nagybátyjaikból (Padráig és Noel Duggan) álló zenei formáció a hetvenes években népzenét játszott, majd a nyolcvanas években az elektronika és a folk között keresett kapcsolódási pontokat. A kilencvenes években ez a hangzásvilág egy akusztikusabb, éteribb megközelítésben született újjá. A kétezres években egy hosszabb visszavonulást követően újra aktív a zenekar. A legutóbbi nagylemezük, a Nádúr 2014 őszén jelent meg.

Lemezborító: saját gyűjtemény/A Sony Music Hungary engedélyével

A legkiemelkedőbb lemeze a formációnak egyértelműen az 1996-os Lore. Ekkortájt a zenekar második fénykorát érte; az itt hallható szokatlan zenei társítások miatt ez a legerősebb és legváltozatosabb hanganyag, amely amellett, hogy visszakanyarodik a korai évek ír nyelvű dalaihoz, a műfaji határokon is átlép. A látszólag komornak és sötétnek tűnő hangzás – amely főleg a gazdag szintetizátorhasználatnak és a mélyre kevert éteri vokális sávoknak köszönhető - az ír népzenei megoldások és a dzsessz játékossága új megközelítéshez vezet. A különleges megszólalásmód az énekesnő, Moya Brennan éteri altjával, valamint a számtalan háttérvokál-sávval lesz teljes. Mindez az egészet időtlenné és különlegessé teszi.

Az albumot nyitó Crói Cróga az elfeledett skót tájakra kalauzolja el a hallgatóit. A földöntúli misztikus hangulat a skót nyelvű kántálásra hasonlító vokális megoldásokban teljesedik ki. Ezt követi az ír szállóigékre épülő Seanchas, ami játékosságával és popularitásával tűnik ki. A harmadik dal, a békevágyat remekül megfogalmazó A Bridge (That Carries Us Over) az, amely talán a legjobban érzékelteti az emberi lét határait és nagy kérdéseit a lemezanyagról. Ehhez hasonló hangvételű, de tematikájában teljesen más színeket hoz a gregoriánok harmóniavilágával rokon Dealramh Go Deo, amelynek témája a ragaszkodás a szülőföldhöz. Az indián hatásokkal dolgozó Trail of Tears pedig az Újvilágba kivándorolt ír emigránsok életébe enged bepillantást nyerni.

Clannad 2013 februárjában Magyarországon. A Lore deluxe kiadása, 2004 és a zenekar 1996-ban.Kép: Brendan Fitzpatrik/a Sony Music Hungary engedélyével

Moya Brennan szerzőként is nagyon jó dalokat hozott a lemezanyagra; míg a From Your Heart inkább popzene kis kelta népzenei hatással, addig a Broken Pieces lélekemelő dallamívei a fény és árnyék harcát állítják középpontba. A harmadik szerzemény, a nagyszerű vonószenekart felvonultató Farewell Love a régmúlt emlékeibe vezet vissza. Két népdalfeldolgozás is hallható az albumon; a skót szabadságharcos, Alasdair Maccolla hősiessége egy vidám, gyors ritmikájú szerzeményben hangzik el. A másik, a varázslatos Tráthnóna Beag Aréir egy hagyományos ír szerelmi ballada, amely egy késő esti őszi találkozás érzéseit örökíti meg. A zeneanyagot líraian záró instrumentális darab, a Fonn Mhárta a természet ébredését mutatja be zongora, ír furulya és hárfa segítségével.

Számtalan díjjal, sikeres koncertkörúttal és egyedi hangzású lemezekkel a háta mögött a Clannad egy igazi crossover zenekar, amely úttörőként vállalt szerepet az ír népzene világszínvonalra emelésével. Egyedi, gazdagon hangszerelt dalaik, amelyek remek kombinációi az akusztikus hangszereknek és a gazdag szintetizátorhasználatnak, mai napig is nagy sikernek örvendenek az egész világon. Az összetett hangzás, Moya Brennan telt regisztere, valamint a többszólamú háttérvokálok kombinációja az a titok, amely egyedivé teszi az ír családi zenekart a hasonló stílusban mozgó együttesek között.