Kedvelj minket a Facebookon!

UJSZÁSZY ISTVÁN – KARÁDY KATALIN 2.rész

 

Az 1. rész itt olvasható: "Ezt a nagy szerelmet tőled kaptam én."

Sokan sokféle mozzanatban keresték már a díva és a kémfőnök románcának okát. Volt, aki azt állította, Ujszászy hírszerzőt akart faragni a nagy ismeretségi körrel bíró filmcsillagból. Mások szerint már réges-rég ismerték egymást, hiszen Karády évek óta a magyar titkosszolgálatnak dolgozott. Olyan vélemény is felmerült a kérdésben, hogy a színésznő maga kereste a szálat a tábornokhoz, hogy zsidó származású és baloldali barátain segíteni tudjon. Két dolgot állíthatunk ebben a kavalkádban bizonyosan: egyrészt Karády Katalin 1945-ben rajta volt azon a listán, amit a Magyarországra érkező szovjet csapatok hoztak magukkal, s az általuk ismert magyar hírszerzők neveit tartalmazta. Ez persze sok mindent jelenthet. Igazat adhat akár azoknak, akik korábbi titkosszolgálati kapcsolatot feltételeznek a két szereplő között. Jelentheti ennek az ellenkezőjét is: hogy az Ujszászyval való viszony indította el a színésznő titkosszolgálati működését. De az is elképzelhető, hogy csupán kémfőnök kedvese miatt került a szovjet listára.

Másrészt viszont biztos, hogy megismerkedésük után nem sokkal Ujszászy tábornok olyan nyilvános szerepléseken vett részt a színésznő oldalán, amivel nem csupán jó hírnevét, de karrierjét is kockáztatta.  Nézzük sorra:

1942. októberében a Magyar Vöröskereszt kolozsvári kívánság-hangversenyén az előadás után visszavonuló díva nevében a tábornok fogadta a helyi ifjúság virágcsokrait és jókivánságait. Ez az eset több okból is éles felháborodást váltott ki az Államvédelmi Központon belül is. Önmagában is nevetségessé tette magát a kor férfija, ha asszonya szerepében járt el. Hát még ha ahhoz az asszonyhoz házasságon kívüli kapcsolat fűzte, nem beszélve arról, ha a nőnek a múltja sem volt a kor felfogása szerint „szeplőtelen.” A széles látókörű, intelligens Ujszászy ezredes önszántából és feltűnően kínálta maga ellen a zsarolási lehetőséget. Nem utoljára.

Lemezborító: Nincs még vége - Karády Katalin (Kredit: a Hungaroton engedélyével)

 

1943. december 6-án a Nemzeti Színház Miklós-napi díszelőadásán az egész ünnepi közönség előtt exponálta magát, nem kis felháborodást keltve – Karádyval, illetőleg két zsidó származású asszonnyal, Jávor Pálné Landesmann Olgával és Acsay Lászlóné Székely Lujzával. A vezérkarból többen felháborodottan tiltakoztak a kormányzónál. Ujszászynak kis híján a rangjába került az este.

Ez a sokszor gyerekes felelőtlenség arra enged következtetni, hogy Ujszászy részéről bizonyosan nem pusztán érdekkapcsolatról volt szó. A tábornok feltehetően erősebben vonzódott Karádyhoz annál, hogy – józan érdeke szerint ­– titokban tartsa a viszonyukat. Vagy legalábbis, ha óvatosabban akarunk fogalmazni: örült annyira hódításának, hogy képtelen volt nem eldicsekedni vele minden lehetséges fórumon – még ha ezzel a karrierjét, s a magyar hírszerzés érdekeit kockáztatta is.

Feltételezhetjük, hogy az ezredes el is jegyezte a színésznőt. Későbbi visszaemlékezéseiben menyasszonyaként emlegette Karádyt, de a díva is így fogalmazott egy 1980-as években készített interjúban: „ Nagyon szerettük egymást és úgy volt, hogy a háború után össze is házasodunk.” - Miért csupán a háború után? – merül fel a kérdés. Ujszászy tisztában volt azzal, hogy akármelyik tábor nyeri is a világméretű összecsapást, (s legkésőbb 1943-tól kezdve nem volt kétsége arról, ki nyeri) Horthy kormányzása, a két évtizedes provizorikus állapot Magyarországon véget ér. De vajon tényleg Horthy volt a gátja házasságuknak? Egy budapesti városi legenda szerint már 1943-ban nősülési kérelemmel folyamodott az idős kormányzóhoz, aki ezen a kívánságon megütközött, sőt felháborodott. Ujszászy állítólag az államfő dühöngésére válaszul felajánlotta: lemond rangjáról. Mire Horthy kényszernyugdíjazással, hadseregből való kizárással fenyegette meg. A tábornok kénytelen volt visszakozni. Persze számos híres ember számos botrányos kormányzói audienciája született csupán a pletykaéhes Budapest száján, minden valóságalapot nélkülözve. (Gondoljunk csak a kis Wallenbergre, aki állítólag ezt mondta a magyar államfőnek: „lehet, hogy termetre kisebb vagyok Önnél, de morálisan most mindenképpen nagyobb.”) Nem kizárható, hogy Ujszászy tábornok és Horthy Miklós valóban éles szóváltásba keveredett Karády Katalin miatt valamikor 1943 végén, vagy 1944 elején, de jóval valószínűbb, hogy prózaibb akadályok miatt nem lett házasság az eljegyzésből: Ujszászy talán félt törvényesen magához kötni a nőt háborús időkben. Ezzel mindketten sebezhetőbbekké váltak volna.

Karády Katalin a Kísértés c. filmben (1941) - Magyar Filmek

 

Vissza-visszatérő eleme a Karády-Ujszászy történeteknek, hogy a színésznő, kedvese segítségével mentett meg többeket a munkaszolgálattól. Ezt az egyik érintett, G. Dénes György, „Zsüti”, a Karády dalok szövegírója saját maga igazolta később.

1944. március 19-én német csapatok szállták meg Magyarországot. Ujszászy és a magyar Államvédelmi Központ isztambuli és stockholmi kirendeltjei útján ekkorra nagyjából háromnegyed éve aktív előkészítője és segítője volt a Kállay-kormány angolszászok felé irányuló békekötési puhatolózásainak, s a források abba az irányba mutatnak, hogy létrejött egy amerikai-magyar titkosszolgálati együttműködési megállapodás is. Az OSS 1990-ben feloldott dokumentumai szerint Ujszászy rendszeresen adatokat szolgáltatott a nyugati szövetségesek számára.

A német megszállást követően Magyarország teljhatalmú megbízottja, Edmund Veesenmayer dühödt hangú táviratban követelte a magyar vezérkartól a tábornok eltávolítását. A magyar katonai vezetés azonban vonakodott megválni kulcsfontosságú tisztjétől. Ujszászy István és kedvese érezvén, hogy fogy körülöttük a levegő, házat bérelt az akkor még alig lakott Felső Zöldmáli út 29. szám alatt, a Szemlőhegyi barlangtól mintegy kétszáz méterre. 1944. április 17-én késő este költöztek át Karády Katalin egyik barátnőjével, Földi Mihálynével együtt. Rejtőzködésük nem tartott sokáig. Néhány órával később, hajnali öt óra tájt a Gestapo autója állt meg a kerti kapu előtt. Mindhármukat letartóztatták. A hírhedt svábhegyi, majd a Gyorskocsi utcai fogdába kerültek. Karádyt többször megverték, éheztették, kikötözték, megerőszakolták. Minden bizonnyal azt szerették volna megtudni tőle, milyen mértékben segítette kémfőnök kedvese munkáját, többek között a nyugati béketapogatózások dokumentumainak országból való kimentésében. Nyár közepén engedték szabadon. Karády sok évtizeddel később is kitérő választ adott a kérdésre: mit akartak tőle pontosan a Gestapo-pribékek.

Ujszászyt Horthy sokadik követelésének engedve adta át a Gestapo júniusban a magyar hatóságoknak. A kormányzó testőrei a Kapisztrán téri Nádor laktanyában helyezték el, házi őrizetben. Inkább védelmére szolgált ez a fogság, mint ellenére. Kijárnia nem lehetett, de vendégeket fogadhatott, s a laktanyát megostromolni készülő németeket Lázár Károly, a kormányzó testőrségének parancsnoka térítette jobb belátásra egy ízben. Szeptembertől nyilvánvalóvá vált Horthy számára is, hogy békeajánlattal az ország már csupán a szovjetekhez fordulhat. Ujszászy, aki ekkor már a hűvösvölgyi Műszaki Akadémia épületében élt őrizetben, aktívan bekapcsolódott a béke-előkészítésbe. Megszervezte a kommunisták érdekeit képviselő Rajk László, a parasztpárti Kovács Imre, s ifjabb Horthy Miklós találkozóját. Mind Rajk, mind Kovács felkérésében Karády volt segítségére. Októberben került sor az ezredes hadbírósági tárgyalására, ahol felmentő ítélet született, de a nyilas hatalomátvétel miatt a vezérkar főnöke már nem tudta megerősíteni a határozatot.

Karády Katalin a Kísértés c. filmben (1941) - Magyar Filmek

A nyilas puccs után Karádyval együtt a svéd követségen leltek menedéket. Az ezredes személyesen ismerte Raoul Wallenberget. Feltehetően az ostromot is ott vészelték át. (Ujszászy a pletykák szerint Wallenberg segítségével egy fegyveres ellenálló csoportot működtetett a követségről. Meglehetősen valószínűtlen a feltevés.)

A szovjet államvédelem kémelhárításért felelős egysége, a SMERSH 1945. február 5-én tartóztatta le Ujszászy Istvánt. Előbb a moszkvai Butirszkaja börtönbe, majd a kraznogorszki fogolytábor 27-es lágerébe került. Kikényszerített, fals vallomásait Kassa bombázásáról, Magyarország háborúba lépéséről a szovjet fél bizonyítékként használta a nürnbergi perek folyamán.

Karády várt. Fogyott körülötte a levegő, szerepeket egyre kevésbé kapott, múltja miatt és mert a sötét, démoni végzet asszonya szerepkör, aminek ő Magyarországon megtestesítője volt – kikopott, idejét múlttá vált. A díva mégsem hagyta el az országot. Zongoráján a tábornok fotója állt, ezzel a dedikálással: „Akkor is Önnel leszek, ha távol vagyok.”

1948 nyarán az egykori kémfőnököt a szovjet fél kiadta az alakuló magyar állambiztonságnak. „Fekete Iván” fedőnéven tartották fogva a hírhedt Andrássy úti börtönben. Kihallgatása szeptember közepéig tartott. Ezután egy zuglói, Ilka utcai villába került, ahol leíratták vele emlékeit a Horthy-kori magyar nemzetbiztonságról. Részletesen vázolta a korábbi VKF2, és az Államvédelmi Központ felépítését, személyi állományát. Tizenhét füzetnyi anyagot csikartak ki belőle a ÁVO tisztjei. (Máig hasznos forrása ez az irattenger a történettudománynak, annak ellenére, hogy hitelességéhez, a keletkezési körülmények miatt erős kétség fér).

Utolsó feljegyzése 1948. december 10-én kelt. Nem sokkal később az Ilka utcai csendes villából a farkasréti temetőbe kísért egy koporsót Kornis Pál államvédelmi alezredes. A koporsóban hivatalosan a szívelégtelenség folytán váratlanul elhunyt Ujszászy feküdt. Évtizedekkel később Kornis azonban már úgy emlékezett: megtévesztették. A temetés színjáték volt, Ujszászy továbbra is élt, s az ÁVH munkáját „segítette.”

Karády Katalin egy kavicsra kötött, vonatból kidobott levélből úgy tudta, a tábornokot elszállították Magyarországról. Biztos volt benne, hogy az üzenetet „István írta.”, s hajította ki a vagonból Kőbánya Rendezőn. „Visznek valahová, nem tudom hová, de azt hiszem Kelet-Németországba.” Ennyi állt a darabka papíron. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy 1951-ben a színésznő elhagyta Magyarországot. Disszidálását egy állambiztonsági tiszt készítette elő, aki néhány évvel korábban még Ujszászy István beosztottja és barátja volt.

Az 1. rész itt olvasható: "Ezt a nagy szerelmet tőled kaptam én."

Olvass többet Karády Katalinról:  AHONNAN KARÁDY-T ELVITTE A GESTAPOBuda, Felsőzöldmáli út 29.