The Royals - A királyságok

TEMPT – The Empress Memory Team

In English: TEMPT English

Káli-Rozmis Barbara, a királyné kutatója

 

Erzsébet osztrák császárné (1854-1898), magyar királyné (1867-1898) alakját már életében is kultusz és szeretet övezte Magyarországon, amely halálával tovább fokozódott. Személye iránti csodálat és érdeklődés az elmúlt több, mint százhúsz évvel sem csökkent.

A királyné halálának 120. évfordulója alkalmából 2018-ban megalapítottam a TEMPT Princesst. A TEMPT egy mozaikszó, a The Empress Memory Team (vagyis “A Császárné Emléke Munkaközösség”) kezdőbetűiből hoztuk létre. Az a célkitűzése, hogy Erzsébet emlékét életben tartsa és alakját elfogulatlanul, a legfrissebb kutatások birtokában megszerzett tudás átadásával tárja az Olvasók és a Közönség elé.

Czédly Mónika divattervezővel, aki Erzsébet királyné ruhái hiteles, világhírű másolatait készíti, Halmos Monika gasztronómussal, Sisi kedvelt desszertjeinek a szakértőjével és Pálinkás Patrícia történésszel, valamint Vilman Melindával (Sisi), Sisi egyik megszemélyesítőjével dolgozunk együtt azon, hogy a királyné alakját és korát hitelesen mutassuk be és idézzük fel.

Jól működő munkakapcsolatban állunk a Gödöllői Királyi Kastéllyal, a bécsi Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H.-val (HofburgSchönbrunni Kastély) és a Bécsi Múzeummal (Hermes Villa), valamint számos olyan emlékhely múzeumával, amely Erzsébettel és a családjával kapcsolatos.

A legtöbben, akik szeretik, az 1950-es évek Ernst Marischka-féle Sissi című trilógiájából ismerik meg Erzsébetet a gyönyörű Romy Schneider alakításában. A Magyarországon is kultikusan kedvelt filmtrilógia minden karácsonykor feltűnik valamelyik tévécsatornán, akaratlanul is megemlékezve a születésnapjáról Erzsébetnek, aki 1837. december 24-én látta meg a napvilágot. A királyné már több, mint százhúsz esztendeje meghalt merénylet következtében (1898. szeptember 10.), azonban legendás szépsége, érdekes személyisége és tragédiákkal teli élete emberek százezreit ejti bámulatba napjainkban is. Sok szórakoztató, megható és autentikusnak tűnő jelenetet tartalmaz a trilógia, azonban nagyrészüknek nem sok köze van a valósághoz. 

Bármilyen meglepő ez nekünk, magyaroknak, a császárné sem Ausztriában, sem Európa-szerte nem váltott ki akkora csodálatot és nem volt ennyire népszerű életében, mint tragikus halála után. Mégsem az ellene elkövetett genfi merénylet volt az, amelynek hatására személye a figyelem középpontjába került. Még több évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy Erzsébet igazán népszerűvé váljon. Nem sok uralkodófeleségről mondható el, hogy fél évszázaddal a halála után ennyire az érdeklődés középpontjába kerüljön, mint Erzsébet. És hogy tovább fokozzuk a meglepő kijelentéseket, felhívjuk a figyelmet arra, hogy nemcsak tragikus halála és a fentebb említett trilógia volt az, amely alakját mítosszá és legendává tette, hanem saját maga is!

Talán Erzsébet nem volt tudatában annak a ténynek, hogy ő maga is, igaz, valószínűleg nem szándékosan, sokat tett azért, hogy egy mitikus atmoszférát teremtsen alakja körül, amely napjainkig kihat. Sisi már a szépségének köszönhetően is legendává vált saját életében. Nem sokkal azután, hogy betöltötte a 29. életévét, nem engedte magát lefényképezni (a koronázási fotósorozatot még elkészíttette Emil Rabending stúdiójában 1866 márciusában), és hamarosan egy-két kivételtől eltekintve festőknek sem ült többé portrét (1879-ben, az ezüstlakodalma alkalmából tett kivételt – a képet Georg Raab festette). Ezenkívül már az 1860-as évek elejétől egyre gyakrabban kezdte visszautasítani a nyilvános megjelenéseket. Egyetlen fia, Rudolf koronaherceg 1889 januárjában bekövetkezett halála után szinte alig tűnt fel nyilvánosan. Ha mégis megjelent, legyező és/vagy fátyol mögé rejtőzött, ezért idős kori arca még legtöbb kortársa számára is ismeretlen volt. Az pedig, hogy az egykor legendásan gyönyörű, a világ legszebb, illetve egyik legszebb asszonyának nevezett hölgy “idősebb” arcát nem ismerhetjük, szintén sokban hozzájárult a mítosz kialakulásához. Fehér napernyőjét és legyezőjét mindenhová magával vitte, és arra használta azokat, hogy elrejtse arcát a járókelők elől, amikor le akarták fényképzeni őt. Néhány fotó ennek ellenére készült róla, azonban ezeken Erzsébet arca vagy csak nagyon messziről, látható, vagy az előbb említett tárgyak (legyező, napernyő) takarják. A királyné Rudolf halála után egész életében gyászolt, és nyilvános megjelenések alkalmával szinte már csak fekete ruhákat hordott (néhány kivételt leszámítva). Így egy megközelíthetetlen, rejtélyes “Tündérkirálynőként” tűnt fel az emberek előtt (saját magát ő nevezte Titániának verseiben Shakespeare Szentivánéji álom című drámájának főhősnője után). Erzsébet egy fiatal, vékony, rejtélyes, gyönyörű császárnéként-királynéként vonult be a történelembe.

De milyen volt Sisi valójában? Nem az elragadó Romy Schneider által megtestesített nőt mutatjuk be, hanem megkíséreljük az igazi Erzsébet érdekes és összetett személyiségét feltárni. Sok ember, beleértve történészeket, muzeológusokat és kutatókat próbálja elemezni Sisi viselkedését, személyiségét és érzelmeit. Gyakran megértik, azonban néha félreértik és félreértelmezik őt. Nagyon sok fennmaradt forrást még nem tanulmányoztunk, és időnként újabbak kerülnek elő, ezért újra és újra felül kell írnunk az Erzsébetről létező képet. 

Az előadásainkon sok kevésbé ismert tényre és általában “elhanyagolt” részletre is hangsúly helyeződik. Ezen érdekességek gyakran teljes egészében módosítják azt a képet, amelyet a sablonos életrajzok elolvasása után felépít magában Erzsébetről az érdeklődő.

 

Káli-Rozmis Barbara, Erzsébet királyné kutatója

 

Kép: Erzsébet királyné (Emil Rabending, 1866)

Erzsébet királyné – Sisi

Erzsébet királyné alakját már életében is kultusz és szeretet övezte Magyarországon, amely a halálával tovább fokozódott, és az azóta eltelt több mint egy évszázaddal sem csökkent. Bármilyen meglepő ez nekünk, magyaroknak, Európa-szerte életében nem váltott ki akkora érdeklődést és csodálatot, mint tragikus halála után. Mi, magyarok legendákat és patetikus történeteket szőttünk róla még életében. Erzsébetet, habár Habsburg-feleség volt, igazán magyar királynénknak tarthatjuk. Szívében magyarnak tekinthetjük-e egy osztrák uralkodó német származású feleségét?